1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
120. ülés
iS'/jJZ llUSZmiK ÜLÉS, 7. Oct. «8 ra/, köteleség a’Thrónusnak, és a9 Hazának, melly a’ vér mezején tsmlákat nem tsinál, ’s tsak ollyan segítség az a’ mellyről jól mondotta az Hecuba Priamusnak: non tali auxilio, nec defensoribus illis Tempus egei. Akár mit hozzanak itt elől arra, hogy a’ régi Törvényekben is van világos nyoma annak, hogy a’ Nemesek is adóztanak —elégnek tartja a’ szólló Követ arra azt felelni, hogy végső véget vetett azoknak mind az 180ő-ki 1-ső Törvény Czikkely 17-dik §-sa melly az Armalista Nemeseket is minden adózásoktól örökre fel mentette, nem elég pedig erre viszont azt felelni, hogy az a‘ Törvény tsak az akkori visszontagságos időknek köszönheti léteiét — a’ Szólló, ’s Küldői szivekből kérik az Istent, hogy Urunkra Királyunkra, Felséges Successoraira és édes Hazánkra soha se virassza fel többé az Ulmai akkori szerentsétlen napokat, és romlásokat, de ki tekinthet be előre az örök végezések Jegyző könyveiben? ’s ki tudhatja azt, hogy azok a’ keserves viszszoutagságok nem fognak e’ újra elő állani valaha, az azoknak lehető ellent állásra pedig előre nem fogyasztani, hanem engesztelni kell a' kedvet, és az el szántbátorságot. A’ KK. és RR. szerkeztetésében sem tudja a szólló Követ, hogy minek oda tenni azt a’szót ,,meg állapítandó“ köz terheket ? mert az annyit tévén , hogy közönségessen tartozzék a’ köz terheket viselni, minden ki Jobbágy Telkeket vásárland ezután (és így a Nemes is) de mellyek legyenek azok a’ köz terhek? még ezután fog majd meg állapíttatani, — ez ismét annyit teszen, mint a’ habzó, és bizontalan sorsra jutott szegény Nemességet előre is , valódi ok, és szükség nélkül a’ várható bal sors, a’ remegő félelem,és a’ kétes remény siralom házában kitenni. — Mind ezekhez képpest a’ szólló Követ a’ Nemesi jussok sérthetetlenségéhez tántorithatatlanúl ragaszkodván Borsod Vármegye nevében arra voksol, hogy a’ fő Rendek kérdésben forgó jallatja, ne tsak itt ne, de a’ több egyébb Rendszeres akár mellyik munkában is, sehol fel ne vettessen, hanem ölökre, és átallván fogva vettettessen el. Gömör Vármegye 2-dik Követje: Ki lévén a’ [tárgy elegendőképpen merítve a’ Karokat és Rendeket hosszasabb elő adással terhelni nem akarja; annál fogva arra mondja ki vélekedését, hogy Beregit Borsod ’s több hasonlóul szólló Vármegyei Követekkel egy értelmet tart. Nógrád Vármegye 1-ső Követje: A’ fő Rendek javallott módosítását oily indítványnak nem tekinti, melly által a’KK. ésRR. inditványbeli jussok sértettije mert valamint egyrészről ezen just sérthetetlen épségben fen tárni köteles, úgy más részről a’ fő Rendek Táblájának sem tagadhatja azon jussát, hogy a’ KK. és RR.által el inditott,’svelek közlött Javallatok eránt az eddig folyvást divatozó Diaetalis szokás szerént fel világositó módosításokat részekről ne javallassanak. A’ mi pedig a’ kérdéses módosításnak érdemét illeti, azt tartja, hogy e’ helyen azon Telkekről mellyek jelenvalólag Nemes kezeken vágynak, ’s mellyekről a’ 1827. Diaeta rendelkezett, most kérdés nemlehet, ezek eránt a’ maga idejébe, a’ midőn a’ Portalis egybenirás tárgya fel vétetik, Küldői kívánságát elő terjeszteni fogja; a’ Fő Rendek észre vétele tárgyazván egyedül azon jobbágy Telkeket, mellyek ezen túl a most meg állapítandó szabad adás vevés utján valakinek birtokába jövendenek, hogy ezek iránt a’ 6-dik §-ban általányossan ki jelentessen, hegy mind azok a' kik illyes Telkeket vesznek, tartozzanak egyszer’smind az azokkal járó minden Úri es meg állapítandó köz terheket is viselni ez ellen Küldői részéről semmi ellen v etése nintseu annyival is inkább mivel Küldői a' jobbágy Telek vételétől a’ földes
