1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
120. ülés
SZÁZ HUSZADIK ULKS, 7. Oct. 05 delkezései meg szüntettek, és így az Armalisták az adózástól meg mentettek, nint- S(*n kiilömbség e’ részben a' Praelatus, Mágnás, és Nemesek kozott, áll az Hármas Könyv I-ső Részének 2-dik szakassza, vagy! is, hogyannak szavaival éljen: Kadern est iSobi/it as , eadem exemptio, eadem immunitas / ne.c bubet Dominorum aliquis majus, nec Aobilis quispiam minus de Libertate.■ Erről tehát nintsen szó, hanem tsak arról, ha váljon a’ Jobbágyi, és zselléri Telkek kozott az adó fizetés tekintetéből lehet e’ kiilömbség? vagyis arról, hogy világosabban ki fejezze magát, ment lehet e’a’ Jobbágyi Telek az adófizetéstől azon ókból, mivel az a’ Nemesi személyek által birattatik? Ezen esetet fel vévén két kórnyul állás fordul elő 1-szór az a’ midőn az 1825-dik esztendóbeli Ország Gyűlése alatt el rendeltt Portalis Conscriptio tellyesitése előtt a’ Jobbágyi Telkek Nemesi személlyek által birattattak. — 2-szor az ha jövendőre az eddig Nemtelenek által birt Jobbágyi Telkek Nemesek által fognának meg vásároltattuk — Az 1-sőre az az a’ múltra az 1825-dik esztendőbeli Ország Gyűlése meg tette a' maga bolts rendelését, a’ midőn az akkoron alkotott 8-dik Articulus által tőrvényessen el fogadott Conscriptionalis Idaeaban nyilván el határozta hogy a’ végre viendő Portalis Conscriptio alkalmával mind azon Jobbágyi Telkek, mellyek a’Nemesek által birattattnak, különösen fel jeleltessenek — quorum objectum Connumerationis et recti fucationis Portarum , clavim rcpartiendae Contributionis efficientium constituent — meg határozta azt is: hogy az ezen Jobbágyi Telkektől járó adónak melly időtől fogva leendő meg adása abban az Ország Gyűlésében állapittassék meg, a’ mellyben a’ Portalis Conscriptio fel vétettni fog — az utóbbi ka meg valósodik az Ország Rendjeinek az 1826-dik esztendőbeli Augustus 11-kén tett felírásából, ésarraazon esztendő September 13-kán érkezett Királyi válaszból. Ezek szerént a’ múlt esetekre vagyon igen is rendelkezés. — Ellenben a‘ 2-ról az az jövendőről kell mostan rendelkeznünk, ha azt akarjuk, hogy a’Telkek haszonvétele szabad eladása divatba jöjjön. Hogy az utolsó Portalis Conscriptio alatt a’ Nemtelenek által birtt Jobbágyi Telkek valóságossal! az attól járó adó tekintetéből felirattattak, leg alább hogy azokat fel írni kelletett, azt a’ Szólló által már fellyebb érintett 1825-dik esztendőbeli 8-dik Törvény által el fogadott Conscriptionalis Idaea bőven ki fejezi. — Nem lehet tehát már mostan az e'képpen fel írtt Jobbágyi Telkek között külömbséget tenni, egy aránt fekszik azon az 1815. esztendőbeli 8-dik Törvény által el válalt adó, a mellet bizonyittanak az 1812-dik esztendőbeli Ország Gyűlésének Majus i-kén tett felírása azon szavai: Stabili inierim militia constituta, cum nos fundum, e quo antea gentes Comitatuum intertenebantur ,pro dote illius stabiliter cesserimus etc. De ezt bizony ítjáK; még az 1825-dik esztendőbeli Ország Gyüllési Rendjeinek Julius 21-kén 122-dik Ülésében tett azon meg határozása: Sessionum in usu ignobilium Colonorum eststentium et jam nunc peracta Conscriptione in Connumerationem Portarum assumendarum usu fructuatio porro quoque Plebis Contribuentis subsistentiae msemet,et a destinatione sua, praeter Casus Legum nullo sub praetextu avelli possit. Törvény es tehat» hogy a’ Portalis Conscriptio alkalmával fel irtt Jobbágyi Telkektől, bírja azokat» akár Nemes, nemtelen az adó meg fizetődjön. De az igazság is ezt ki\árija, mert ugyan is ha a’ földes Úrnak a’ mai napon újra meg állapított végzés szerent nem szabad a Jobbágyi Telket az azon fekvő adó tekintetéből meg venni váljon minő igazsággal bírhatná ezt egy vidéki nemes személy a’ köz teher nélkül ? Nem a Kor- Jegy zó Könyv V-dik Darab. ^
