1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
117. ülés
5 Bars Vármegye 2-dik Követje: Küldői midőn valamelly engedményről szó vala, tsak hosszabb tanátskozás, a* tárgynak minden óldalról való bő meg fontolása, és nem minden aggodalom nélkül tudták magokat elhatározni, — de a’ hol egy az emberrel született, ’s elidegenitethetlen Jus kérdésbe jött, —ott egy szempillantásig sem tudtak kételkedni, mert a’ szív szollá bozzájok, ’s a’lelki esméret! — így útasitásaikbau azt hagyák meg fő kötelességül, hogy Nemtelen Polgár__ társaink számára alamizsnát soha sem, de igazságot kivánnyon a’közös Hazától! — E’ szempontból indulván ki, által megy a’ tanátskozás fontos tárgyára. — ,V polgári társaságban minden Jussok, és kötelességek akár az egyesekre, akár az egészre nézve a’ Társaság czéljáből erednek, ’s azoknak tsak a’ szükség változhatatlan törvénye szabhat mértéket, ’s így mind az, a’ mi a’ czél elérésére szükséges, az egygyesekre nézve kötelesség, az egész részéről pedig Jus; de viszont mind az, a’ mi ezen tói vagyon , ha az egész, vagy ennek képviselője a’ kormány által el rendeltetne, önkény lenne, és igazságtalanság; — Már ha ezen elvet a’ jelenleg tauátskozásban lévő Törvényre alkalmaztatjuk, nyilván kitetszik, hogy ez midőn egy részről a’ kormányozok számára mind azon rendszabásokat, mellyeket a’Karok és Rendek böltsessége maga helyén, ’s idején szükségeseknek itilend, fent tartja, más részről pedig azon határokat jeleli ki, mellyeken tói többé jus nintsen, ’s tsak az önkény uralkodhatik , és az erőszak — a'Kormányozok, és a’ Kormányozoítak közt fenn álló, gyakran bizodalmatlanságot szülő visszonyokat állandó, és világos állapotba helyhezteti, ’s ez által a’ törvényhozás magasdad hivatalának bőven meg felel. — Illy Törvény tsak áldást, és nagyobb erőt hozhat a’ Hazának, mert csak azon Statust tekinthetjük igaz biztos lábon helyhezetnek, és tsak az ígérhet magának minden körn} Mállásokban állandó fent maradást * mellyben a’ külön polgári Rendek érdekei egy pontba egyesülnek, a’ mi tsak akkor érettethetik el, ha a' külön felekezeteknek kivánatjai közt Léletet az igazsághoz. — Midőn tehát nemtelen polgár társaink, kik eddig polgári rendszerünket mostohának tekintvén, Törvény könyvünkbe tsak egy terh, és kötelességek lajstromát látták, ezen tói tapasztalni fogják, hogy a’ Törvényhozás jussaikat magyarázván, és biztosítván, szerentsésebb létekkel is foglalatoskodik, az igazságos Törvény Zászlója alatt a’ nemesi rendel egyesülni fognak, ’s azt midőn Jussaikba általa pártoltatnak, visszonyt ők is minden buzgósággal óitalmazandják, Js jöjjön osztán a‘ Haza közös ellensége! — ’s ezek azon fő indító okok , mellyek a’ Szállót nem tsak e’ jelen Törvény javallat örömmel, és köszönettel való elfogadására, de azon ő szinte vallomásra is bírták, hogy napjait szerentsésebbeknek fogja tekinteni, midőn e’szent helyről ama bal tudat fogja kísérni magányos lakjába, hogy olly Törvényhozó Testnek vala tagja, melly a’ rab lántz fő karikáját zúzván össze, az embert emberi méltóságába vissza helyheztette, ’s büszkébb lesz nemzetére midőn tudni fogja, hogy nintsen többé Magyar, ki az önkény rabszolgája lenne! Az Előlülő a’ szállott Követ elő adásában meg nem egyezhetvén el nem mulathatta azon megjegyzését tenni, hogy Magyar Országnak lakosi nem rab lántz, de szelíd Törvények által kormányozhatnak. Lng \ ármegye Követje ^Petrovay^ mind azok, mellyek az eddig szállott Követek által elő adattak azon elvből keletkeznek, hogy a’ köz népnek mind személye, mind vagyona bátoritassék;ezen princípiumba maga a’ Szálló is megegyez» Jegyző Kőnyr V. Darab. 2 . SZÁZ TÍZEM iETED IK LLES, 21. Sept.
