1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
130. ülés
308 ís/jAZ HjilíMISC'ZADJK ÜLÉS. 28. Oct. szünteleni vi’sgálódásokra szolgáltat alkalmat, mert a’ vizsgálódásokat csak akkor lehetne tellyesen kikerülni, ha a’ pálinka égetés általijában elliltadia, mivel az érintett vizsgálódások felmaradnak akkor is, ha a’ szilvából, vagy másból való égetés megenged telik; — egyébbiránt a’ mi a’ jusról előadatik: miután a' parasztnak mindene az az egynéhány kila búza, ha a’ jus tekintetéből annak kiégegetését meg kell tiltani, meg kell határozni, hogy a’ gabonáját nékie ne lehessen semmire se fordítani, egyedül megenni; de miután az az egynéhány kila búza tulajdona a’ parasztnak, abból pótolja a’ házi szükségét, attól viseli minden köz,és Úri terheket, meg kell engedni, hogy azt úgy használja, a’ mint legjobbnak Ítéli! ha pedig az éhség’ elhárítása tekéntetéből a’ gabona, és kolompér kiégetését eltiltani szükség, attól inkább a’ Földes Urat kell eltiltani, a’ ki számtalanszor többet égetvén, éhséget inkább okozhat. Bars Vármegye’ 1-ső Követje: azon szomorú következéseket, melljek a’ gabona, vagy kolompér’ égetés’ eltiltásából a’ Jobbágyságra háromlanak itten elmellőzi, mert már azokat más alkalommal mind maga, mind más több Követek bőven előadták; nem mondja azt sem, hogy az égetés’ tilalmát megállapító Törvénynek Megyéje nem fog engedelmeskedni, mert tudja, hogy a’ Törvények Küldői előtt szentek lévén, azokat a’ legnagyobb áldozatokkal is megfogják tartani; csupán azt jelenti ki, hogy Bars Vármegyében,ha a’ pálinkafőzéseltiltatik,elvesz a’ paraszt, és ezen tilalom Megyéjére nézve a’ legveszélyesebb következést szüli ; ugyan azért felszóllítja a’ Karokat és Rendeket, hogy miután a’ gabona égetés eftiítaloít, az kivétel gyanánt legalább Bars Vármegyére engedtessen meg, és valóban, ha Csongrád, Békés, és több Vármegyéknek Úrbéri nagjmbb állományait meglehetett álalpítani, nem látja okát, miért ne lehetne az adózó nép’ fentartása’ tekéntetéből Bars Vármegyére nézve a’ gabona égetést megengedni. A’ mi pedig a’ tanácskozás alatt Jévő tárgjat illeti: nem látta megállhatónak az Elölülő’ azon állítását, hogjr miután a’ gabona égetés’ tilalmába a’ Karok megegyeztek, meg kell egyezni a’ krumplira nézve is, mivel a’ Jobbágyság’ élelmének az is egy nemét teszi, mert ebből a’ következne, hogy a’ gyümölcs’ kiégetését is elkeli tiltani, mert az is szinte élelmét teszi a’ Jcbbágjságnak. Somogy Vármegye’ 2-ik Követje: már akkor, midőn e’ tárgya’ tanácskozásokba legelőbb felforgott, azon kifejezés ellen: „utut praeparatio liquorum praecise ad Jura Dominalia pertineat“ kifogást tett, kérdésen kívül valónak látván, hogjr a’ pálinka égetés a’ Földes Ur’ különös jusai közé kizárólag nem tartozik, mert senki olly Törvényt nem mutathat, melly ezt a’ Földes Urnák tulajdonítaná; ellenbe az, bőgj' a’Jobbágj nak két forint taksa fizetés mellett a’pálinka égetés szabad volt az Urbáriumból világosan látszik; nem lévén tehát a’Földes Urnák törvénjes alapja, ezen jus’ kizárólag való követelésére, nem látja helyes okát: miért kellene a’ Jobbágyságot e’ részbe megszorítani; de vallj on mi is lenne a’ Nemzeti szorgalomból, ha a’ KK. és RR. elfogadnák a’ Fő Rendek’ javallatát? ime a’Kereskedési munkálatba a’monopóliumot általánj osan eltörleni kívánjuk, elveszünk a’ Kormánytól mindent; itt pedig a’ hol köztünk, és a’Jobbágyság között van kérdés, mindent magunknak akarunk tartani. — Valóban csudáim kelletik, hogy leginkább a’felső Vármegyék vannak a’ pálinkafőzés szabadsága ellen, a’ hol ezt a’ szegény Jobbágy leginkább használja, azok a’ Vármegyék, mellj ek adózó népének leghasznoabb a’ szóba lévő pálinka égetés; nem is látja a’ Szólló, hogy ez káros lenne az adózó népnek, mert ha bár gabona nem
