1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
125. ülés
SZJZ nUZONÖTÖDIK ÜLÉS. 12. Otfoó. 213 is inkább a’ regi időkbe nyert kiváltságaikba ókét vissza helyhezteté, látjuk,hogy ezen fél ezerednek majd minden év tizedét, hasonló fel szabaditása sok városoknak, sóit egész vidékeknek tette nevezettesé, és ezek valának későbben édes Hazánkba , a’ miveltségnek, pallérozódásnak, serény szorgalomnak mini egy a’ nemzet szemei előtt álló serkentő példánjai; — a’ mi továbbá a’ Fő Rendek által elő hozott fen tartását illeti a’ nagy históriai nevet viselő nemzetségeknek, bátor kérdeni tőlők, hol vágynak a’ hajdan ditsó Hederváriak , hol a’ hires neves butimnak, hol a’ rettenthetetlen Zrínyiek, hol az erős Szécsiek, — nincsenek többé, utolsó maradékaikba örökre el hímjtanak , poraik nyugovó hel\ét büszke rovatai nem jeleli, sirjok hantja fölött nem ragyog pároszi márvány, — de más erúséges férjünk emelkedtek az előbbiek helyébe', mert a’ vajúdó természet unlalan változik, ’s a’ réginek romjaiból idézi elő az újnak bájló alakját. Yeszprim Vármegyének elsóKövetje: utasítása szerint pártolja az örökös egvességeket, mellyel a’ jobbágyokkal az Úri szolgálatokra, és tartozásokra nézve köttetek, vagy köttetni fognak. De bogy a’jobbágy egy általlyányos summa fizetésével magát az illy adózásoktól örökre meg válthassa, azt ellenkezésbe látja a’ régi törvényekkel, és a’ Fö Rendekkel egy értelemben vagyon, hogy ez kora lépés volna, és a' pazarlásra adna alkalmat. Több Megyék Követjei által az emberi tekintetből húzott illy jótékonyság, ha meg kell felejtkeznünk törvényeinkről, értvén csupán az emberiséget, sokkal többet kíván, és abból meritve többet is engedni lehetne; de ha éppen csak az emberiségből akarjuk meríteni rendelkezéseinket, elő tüntetvén az egyeséget, és szabadságot, megfognak szűnni Constitutionalis Jusaink. Ezen az Ország Gyűlésén a’főbb czél a’népet N emelni, a’ nemesi jttsokat pedig el temetni. 1827-ik Ország Gyűlésén azon czélhól rendeltettek meg újra a’ rendszeres munkákra az Országos kiküldőttségek, hogv a’ tárgyaknak öszveköttetése miatt a’tanácskozások úgy folytatassanak, hogy azoknak minémőségeik megkűlömbóztetvén, a’ mellyel más hová tarto/andók, itten öszve ne zavartassanak. El ismért, hogy czcu Úrbéri tárgyban az ipar, a’ jobbágyok boldogitására foganatos lesz, és az egész tettleg boldogító hasznot nyer, de némelly űj Ideák, mellyek ezen teremben elő tüntetnek, a’ jobbágyságra nézve nem olly behatók, mint a' földes Urru nézve veszedelmesek , az Arisfocratiaval a’ Demagógia ritkán férhet meg, és csak akkor lehet a’ jobbágy boldog, ha az Aristocratia .Tusait fen tartván, az időhöz, és környülállásokhoz képest engedményeket ád; a’gyors írók által ha bár ill)es indítványokról a’ jobbágyok tudositatnak is, azoknak erre sebélátások, se elegendő meg gondolások nem lévén, becsülni se fogják,— de ellenben, ha akkor, a’ midőn akár a’ kilenczednek, akár a’ nap számoknak kedvezéseibe nagyobb mértékbe részesülhettek volna, ez lett volna egyedül az, a’ mi a’ földes Úri jus fen tartásával, őket boldogabb sorsba helyheztette volna. — Tiszteli ő azon Követek gondolkozása módját, a’kik a’ nemzeti gyarapodásnak főbb rugóját, ezekbe találják, de meg valja, koránlja az időt, és az ó elmélkedéseket a’később századokba olly polezra emeli, mellyet akkoron meg érdemlőnél nek, most. tehát a’dolog érdemébe belé ereszkedvén, tanácsos e’ a’ jobbágynak megengedni, hogy az Úrbéri adózásoktól, és szolgálatoktól egy általyányos summa fizetésével örökösen magokot meg válthassák, a' Kerületi szerkezteteknek fel hozott okai ellen ki menvén , azt álitja: hogy annak most se ideje, se bei)e Jegyző Könyv V-di/í Darab. 54
