1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
117. ülés
SZÁZ TIZENHETEDIK ÜLÉS. September 2I-dik napján. Úrbéri munkálat 8-dik Törvény Czikkelye lévén e’ mai tanácskozásoknak tárgya, azt Vég Ignátz Ország Bírói ítélőmester átallyában fel olvasta. Az Elölülő e’ fel olvasott Czikkely foglalatját fontolóra vévén, azt mindenek előtt feleslegesnek, czélaránytalannak, de nem is a’ maga helyén valónak találta; hogy felesleges mutatja a’ bevezető szakasz, mellyben a’Karok, és Rendek magok meg ösmérik , hogy a’Jobbágyoknak Úrbéri állapotja a’ felyebbiek által teljesen el van határozva, de mutatják a’ már meg állapított Czikkelyek is, mert a’ Jobbágyoknak vagyonbeli viszonyaik a’ 2-dik 3-dik és 1-dik személyes viszonyaik pedig az 1-ső és G-dik Törvény Czikkelyek által már biztosítva vannak, — nints tehát semmi ok miért kellessék ezeket újjabb Törvény Czikkely által ismételve biztosítani. Továbbá ezen Törvény Czikkely nem is czélarányos, mert minekutánna magok a’ Karok és Rendek több Követeknek ismételt kinyilatkoztatások szerint, úgy kivánnyák tekinteni az Úrbéri Törvényeket mint egy olly tökélletes szerkeztetést, a mellyből a’ Jobbágy mind az Ura eránt való kötelességeit mind önnön jussait egy tekintettel által láthassa, önként következik, hogy az Úrbéri Törvényeknek tsupán és egyedül a’földes Úr, és Jobbágy közti viszonyokat kelletik magokban foglalni, már pedig a’javallott Törvény egyébb polgári viszonyokra is ki terjeszkedik , melly utolsók az Úrbéri törvények tárgyai épen nem lehetnek, — és ezen okbúi a’ felfogott Czikkely maga helyén sintsen, mert az érintett polgári viszonyok a’ többi rendszeres munkákba elől fordúlván , itt azokról rendelkezni az Ország Gyűlés elején meg állapított azon elvei, hogy per excerpta semmi fel ne vétessen, ellenkezik. — Nem mellőzhette el azon észrevételt sem, hogy a’ felfogott Czikkely kétséges értelmű: ugyan is bizonytalan, hogy azon záradék alatt: „Exceptis Casibus lege definitis“ az eddig fent álló Törvények értetődnek e’, vagy azok mellyek az Országos munkálatokban javaltatván még ennek utánna fognak hozatni: ha az elébbiek értetnek ez alatt, akkor a’javallott Törvény erejével a’ Jobbágyság semmit sem nyer, mert ha bátor a’Hármas Könyv 20. 32. Czimjeit, Mátyás Király Ví-ik Törvény Könyvének 38. 48. Ulászló I-ső 81. 91. Il-ik 19. VII-ik 13. 33. 37. 1527. G. 1546. 25. 1548. 48. 50. 15G7 30. 1599. 36. 1618.3.20* CG. 1022. 19. 39. 53. 64. 1625. 16. 1638. 60. 1647. 66. 92. 1649. 82. 1655. Jegyző Könyv V-dik Darab* 1 Az Úrbéri 8-ik Törvény Czikkelyt melly a1 Jobbágyoknak személy ’s vagyonbéli bátorságáról szól, tárgyazó Tanátskozások.
