1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
121. ülés
112 SZÁZ HÚZ ON EGYEDIK ÜLÉS. 8. Octob. Ungh Vármegye Követje (Bernáth) további véleményét igy fejezte ki használni akarván a’ jobbágyságnak az usufructuatio meg adásával, méltán lehet kérdeni; adtunk e’ az által valamit, vagy nem? ha adtunk, az a’ jobbágyságnak tulajdona, mert a’mit oda adtunk, az többe nem a’ miénk,ha pedig nem adtunk, úgy a jobbágyságon nem segítettünk. Meg jegyzetté erre Az Elölülő: ha mind azok, mellyek az 5-dik §-ba foglalt usufructuatio eránt fel hozattak, figyelembe vétetnek, világosan kitűnik, hogy az usufructuatio által a’ proprietás a jobbágyságnak meg adva nincsen, és hogy az usufructuatio alatta Törvény a’ tulajdoni just soha sem érti. ftyitra Vármegye 2-dik Követje az Unghvári Követ elő adásában meg nem egyezhetett, mert az azt. foglalja, hogy vagy mindent, vagy semmit, a’ szolid ellenben azt tartya, csak valami, tudni illik az usufructuatio adatott meg a’jobbágyságnak, a tulajdon pedig fen maradt a földes Urnák. Az Elölülő á többséget a Barsi indítvány elmellózésére ki mondván. Az Úrbéri i-ö Olvastatta Matkovits Istvány Királyi személyesi ítélő Mester által a’6-ik Törvény Gzik- g.nak a) pontja eránt készített üzenet javallatot, melly kezdődik; Ö Császári zabban"'- i']fT LCirályi FÖ Herczegségének, es a Méltóságos FŐ Rendeknek erre dponta) pontjáról, t. ra tett 's a' t. i. azon esetek- Fejér Vármegye 2-dik Követje pártolta a’ Fő Rendeknek a’ 6-ik §. a) pont-Fra tett a^bdi észre vételeket, hogy a’jobbágy telki állományok el adása alkaljobbágy telki mával a vevőre nézve, ha az idegen, vagy pedig helybeli, úgy szinte szomszéd adásvevésnek ]jjrt0E0S nemes személy lenne, a’ földes Urnák jóvá hagyása meg kivántasson, meg tagadhas- miivel nagy külömbség van azon okok , és nézetek között, mellyek a jobbágynak sa. a’ telki állományról való el mozdítását, és azok között, mellyek más jobbágynak befogadását tárgyazzák, az elsőre nézve e’jelen első Törvény Czikkely 13-ik §-sa három eseteket állapított meg, t. i. 1-ör ha a jobbágy az Úri, és köz terhek viselésére nyilván elégtelen. 2-or Ha nagy, és a’ községre nézve veszedelmes ki csapongásokban tapasztaltatik. 5-or Ha a’ jobbágyi kötelességekre nézve az Uraság kárával több izbeli nyilványos nyakasságban találtatik. Ezen esetek elegendők az el mozdításra, de máskép áll a dolog a’ jobbágynak be fogadásánál, mert azon bizonyítvány, mellyet minden jobbágy a telek meg vételénél elől mutatni tartozik, csak ezen tárgyakról szóll, márpedig azon eseteket, hogy t. i. veszedelmes lehet e’ a’ jobbágyi telket meg vásárló szomszéd birtokos a’ földes Urra nézve a’ Megyék, és határok meg zavarásában, vagy pedig azon köz birtokos mennyire veszedelmezlethefi ollyatén Compossessor társának, kinek jobbágyi telki állományát meg venni akarja földesúri igazait, azt csak leginkább a’ földes Úr maga tudhatja; de még ezen felül egy uzsorás vidéki, különben az el mozdítás esetében elő számlábakkal ugyan nem terheltetik, de mind a’ mellett incselkedéseitől a’többi lakosok romlását félthetni lehet, — mellyet szinte a’földes Úr tudván, és tőle csak úgy mentheti meg többi jobbágyait, ha a’telek meg vételét meg tagadhatja. Ezen okok voltának még a’ többek között leginkább, mellyek meg kívánják azt, hogy a’földes Urnák a’ telki állományok meg vétele alkalmával a’ jóvá hagyását, meg állapítani szükségképpen kívánnák. Ezeknél fogva tehát kívánja meg állapitatni, hogy a’ jobbágyi telkek meg vételénél a’ földes Urnák jóvá hagyása meg állapitasson, és a’ nélkül a’ vétel meg ne történhessen.
