1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

121. ülés

106

S-ZJZ 11UZONEGYEDIK ÜLÉS. 8. Octob.

abban megegyeztek, hogy a’jobbágyi telkek el adása esetére a’ vevők „omnia cum hac usufructuatione conjuncta tam Dominalia, quam determinanda publica onera“ tartozzanak viselni; ha azon ki fejezésnek determinanda paizsa alatt ne talán az végeztetne , hogy a’ nemes tartozzék forspontra menni, utat csinálni a’ katonaságnak szénát zabot, ágyi ruhát és szállást adni, vallyon nem fog e’ derogálni a’földes Urnák mind ezeket jobbágyai társaságában tellyesiteni, és mivel illyesek el rendelése egyenesen a’ falu Biráját illeti: vallyon nem fog e’ a’ földes Úri auctoritás csüggedni, ha az Úr a’ jobbágya parancsolatjától fog függni.

A’szólló tehát ezen, és az előtte szóllott Követek által elő hozott okok, és Küldői akarat jók szerint, a’kik a’velek közlőtt fundamentalis lzenetbe meg nyugodtak, Bars Vármegye indítványát el nem fogadja, és azt félre tétetni kívánja.

Honth Vármegye 1-ső Követje ellenkező vélekedésbe lévén az Unghi Követtel, a’ Ministerek felelet alá Aronhatását> és a’ status jövedelmeiről a’ Kormány részéről adandó számadást minden jó el rendelt alkotmányos Országban szükségesnek, és hasznosnak vélte. Az Unghi Követnek azon állilása, hogy a’ responsabilitás a’meg vesztegetést húzza maga után, vélekedését nem gyengíti, mert a’ szólló Követ azt hiszi, hogy a’ meg vesztegetést nem a’ responsabilitas, se egy, vagy más Constitutionalis systema, de az embereknek kisebb, vagy nagyobb moralitássá, vagy büntetésbeli félelem eszközli, ’s tartóztatja ; a’ jó ember minden helyhezetben ellent fog neki állni, a’rósz ember pedig a’ mennyiszer módját ejtheti, meg vásároltatja magát. Mind e’ mellett a’ szólló Követ a’ kérdéses számadást, és responsabilitast a’Magyar Országi alkotmánnyal, és systemával meg nem egyezhetőnek Ítélte. — A’ szólló Követ gondolkozása módja szerint, a’responsabilitás, és számadást kérni való jusnak két el kerülhetetlen következése van, t. i. hogy az Országnak azon jövedelmekért, és igy az adóért is, a’ mellyeket törvényesen meg állapit, jót kell állani, nálunk pedig fő, és több ízben Országosan ki mondott törvényhozási elv az, hogy onus non inhaeret fundo, vagy is, hogy a’ fundust az adó hátra maradásánál fogva exequalni nem lehet, e« hogy az Ország rendei az adóbehajtásáért jót nem állanak; — a’ második következés az, hogy a’ szükségeseknek ösmerendő status költségeit utolsó krajezárig pótolni kell; — mind addig tehát, mig a’szólló Követ arról meg nem győződik, hogy Magyar Ország köz jövedelmei annak szükségei pótolására elegendők, most előre a’ Barsi Követ e’részbeli indítványának pártolására le nem kötelezi magát — azon esetre azomban, ha erről voltakép meg fog győződni , részéről hajlandó lesz arra, hogy az adó ajánlásába se fog bele bocsájtkozni, mig a’ Kormány a’számadást meg nem ígéri. A’ mi pedig a’ Barsi Követ indítványának azon részét illeti, hogy már most a’ tulajdon földes Urnák is lehessen megvenni a’ jobbágyi telkek haszonvételét, ehez képest igy adá elő vélekedését: mindaz indítványt tevő, mind az azt pártoló Követ Urak ezt azon elvből pártolták, mert a’ Colonicalis telkeken lakozó nemes embereknek fizetés alá lett húzása által az adó biztosítva vagyon, a’szólló Követ vélekedése szerint azomban ezen rendeléssel az adó semmivel sints jobban biztosítva, mint ezelőtt, vagy is mint akkor volt, midőn az Ország az Urbarialis jobbágy telkek használását e’ czélra engedte ; az 1715 esztendei 8-dik Törvény Czikkely az állandó katonáságot, és igy az adót is szükségesnek találván, a’ colonicalis sessiók által engedése bizonyosan ügy történt, hogy az többé olly helyhezetbe ne jöhessen, hogy at-