1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
117. ülés
SZÁZ TIZENHETEDIM ÜLÉS, 21. Sept. 9 lemondana, mert ez a’ hatalom inkább Ásiának, mint Európának lakosihoz lehetne illendő: harmadik fő nézet megütközik e’ a’ köz véleménybe? hogy ebbe a’ fel fogott Czikkely nem tsak nem ütközik, sőtt azzal meg egyez, kétséget nem szénved, mert a’többi pallérozott Nemzeteknél ezen Czikkely már régen divatoz; valóban ezen Czikkely nélkül állandóságot a többi Törvényeknek sem lehet Ígérni. — Drakónak törvényei kevés ideig divatoztak, mert a' mint a’ História mondja* vérrel voltak Írva, ellenben Solon szelíd törvényei melly soká boldogítottak Athenás lakosit! A’ Polgári szabadság ingerét a’ Szólló szent ingernek nézi, és mivel ezen ingert a’javallott C-zikkelybe fel találja , ezt meg állapüatni nem tsak óhajtja, de igyekeszik is tellyes erejéből, nemis mozdíthatja el azon észrevétel, hogy ez által excerptákat teszünk, hogy a'javallott törvény igen átallyános lévén, nem foglalja a' ki vett eseteket, mert ki mondván itt a közönséges törvényt, a’ ki vett eseteket a’ törvényes munkálatba majd el lehet mind határozni; azon esetre pedig ha a’ törvényes munkálat fel nem vétethetnék, miért ne lehetne a’ közboldogság tekéntetéböl a’ ki vételek törvényes eseteit is itt el határozni? Eggyet tart a’ Szól ló Baranya Vármegye Ivó retjével — igen is ezen Törvény Czikkelynek az Úrbéri törvények közt első helyet kellett volna, és kellene adni, mert az 1-ső llész 9-dik Czimje rendeletét ki kellene terjeszteni az egész világra, meg szűnne akkor nép lenni, a' nép nemzetté válna, és a’ veszedelem eseteiben a' Nemességgel kezet fogva omlana a' Thronus , és nemzeti alkotmány védelmezésére. Pest Városa 2-dik Követje: nem vélte, hogy épen akkor, midőn az Angolok, és Francziák az emberi nemnek azon részét, melly ekoráig mintegy kereskedői portéka vásároltatott, a1 természet Igazaiba vissza állítani, ’s azt rabigája alól fel szabadítva emberi létébe, és polgári szabadságába visza helyheztetni kivánnya, a’ 3Iagyar Nemzet, a’ melly boldogságát, és ditsőségét az önkénynek korlátolásaban, és a’ szabadságfenn tartásában helyhezteti, egy lépései hátrább állani akarna. — A' mite’ törvény javallat magában foglal, nem más, mint a’mi a’ köz népet a természettől és a’ polgári szerződések alkotásából illeti. A’ természet minden embert mind személlyére, mind tulajdonára szabaddá , és egyenlőre alkotta^—vallyon akkor, midőn a természet embere a’ polgári társaságba lépett, ezen igazairól le mondotté? Valóban nem — mert midőn ő mint egyes személy látta, ’s tapasztalta, hogy természeti helyhezetében természet igazait fenn nem tarthattya, nem is gyakorolhatva, által [adta azon polgári társaság egyesületének mint őrjének, s véddőjének, a’kinek hatóságába, és pártolása alá a’ személlyes , és értek bátorságát bízta , tehát kötelességében áll ezen társaságos egyesületnek ötét ezen igazaiban, mellyből idő jártával tsak az önkény, és az embertársa elnyomattatásával uralkodni törekedő erő hatalom által kivetköztetett, de a’mellyről ő soha le nem mondott, véddeni: s pártolni — A’ magyar adózó nép valóban leg nagyobb része a magyar polgári Egyesületnek, nem tarthat é tehát Just a’ törvényeknek mind azon jótéteménnyeire, mellyeket ugyan azon polgári társaságnak kissebb része a’ természetes, es polgári köz igazak ellenére az ő kizárásával használ, *s gyakorol? mit árt az a nemességnek, vagy veszt-é valamit igazaiból, midőn azon Jogokban, mellyekkel el, két szász ezer ember, vagy éppen hét millióm ember társa is részesülhet, s boldogulhat? adjuk tehát meg adózó polgár társainknak mindazon igazakat, mellyek ölet mind a természet, mind a’polgári egyesület alkotásából illetnek — tegyük Jegyző Kiinyr V-dik Darab. 3
