1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
99. ülés
KILENCZEEN KILENCZEDIK ÜLÉS. 21 bén segíteni kell, azt hogy a’ Theresianum Urbáriumnál a’ Jobbágyra nagyobb teher tetessen meg egyeztetni nem tudja, ki mondott véleményinéi tovább is meg maradván, a’fa vágás, és hordástol a’ Jobbágyot fel menteni kivánnya. Ila pedig ettől cl esne, és a’ fa hordás csak ugyan meg állapitatnék, mivel harinincz ezer hold ki terjedésű határok is vannak, nem egyezhet meg, hogy a’ határba kijelelt akármelly helyre tartozzék a’ meg állapítandó mennyiséget le hordani a hanem kivánnya mért föld számra határoztatni, egy mért földbe mindenkor négy ezer be'tsi ölet értvén. Trencsény Vármegye 1-só Követje, a’száraz fa használást is fajzásnak tartja, mert sok helyen az Uraság ez által többet ád, mint a’ mennyit a’ fa vágás, és hordás munkája ér, de lehet ellenkező eset is, lehet t. i. hogy a’ Jobbágy csak egyszer kétszer kap esztendőben az Uraságtól egy kevés száraz iát, és az állitatik, hogy fajzással él, de az illy erdő használat inkább fa nézés, mint fajzás, és ezt a' Kerületi szerkeztetek sem érti fajzásnak, — hogy tehát e’ részben is Uraság önkénnyé ki záratasson, és minden történhető vissza élés cl háritasson világossan ki tétetni kívánta, hogy ha a’ Jobbágy a* fajzás haszon vételéiül le mond, a’ fa vágás, és hordás terhétül azonnal mentlégyen. Az Elölülő Trencsén Vármegye Követjének véleményét ugyan igazságosnak ösmerte, de még is nem látta czélerányosnak, hogy törvénybe mennyen, mert a’ szerént a’ Földes Ur csak azon okból is, hogy a’ Jobbágyot az erdőtől egészlen el tilthassa úgy intézné a’ dolgot, hogy az erdejében semmi száraz fa, vagy gally ne legyen, és így a’ Jobbágyot könnyen ki játzhatná, dekülömben is a’ Jobbágyon áll a’ fajzás haszon vételét el fogadni, vagy el nem fogadni, csak hogy az egész Helység nyilatkoztassa ki ezen akaratját az Uraságnak, azt azombanhogy valamelly Helységben egy nehány Jobbágy az Urbarialis regulálió alkalmával a’ fajzás haszonvételéről le mondana, az erdő használásától annál az egész Helység el tihasson, a’Jobbágyságra nézve kedvezőnek nem látván, el nem fogadhatja. Mellyre Trencsén Vármegye i-ső Követje elő adását azzal világosította, hogy ö sem érti, hogy egynéhány Jobbágy az Urbariális regulátio alkalmával a’ fajzásrol le mondván az egész Helység azon haszonvételtől örökre el essen, hanem hogy ezen választását a’ Jobbágy minden esztendőben az Uraságnak ki nyilatkoztathassa, és a’ melly esztendőben a’ fajzas használásával élni nem akar, abba a’ fa vágás és hordásra sem köteleztethessen. Sopron Vármegye 2-ik Követje eggyet értett Trencsény Vármegyével, mert a’ regulázott Uradalmakba; a’ hol az erdők is regulázva vannak, száraz fát találni nem lehet, kéntelen tehát a’ törzsökét ásni, már mivel az Országnak olly részeiis vannak, hol a* tél nyolez holnapig tart, ha a’ szegény ember magát egész télre fával el látni akarja, az egész nyáron ne tegyen egyebet csak törzsökét ásson, mert ha a* fagyos idő hé következik, a’ ho le esik ezen munkával többé nem foglalatoskodhat, és igy mivel a’ paraszt ember calculust nem tesz, többet éré a’ mi fát kap, vagy is a’ fajzás haszon vétele azon munkánál, mellyet e’ czim alatt az Uraságnak tesz, csak hogy ne fázzon, mert vajmi nagy baj mikor az ember fázik? akár mi kevés fát kap is örömest dolgozik, ugyan azért ne hogy a’ Földes Ur ezen törvényt úgy magyarázhassa, a’ minta’ Pozsoji Vármegyei Követ mondotta , vagy is hogy egy két rozséért a’ ía vágást, és Jegyző Könyv IF-dik Darab. 6
