1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

77. ülés

6 II ET FE N HE TED IK ÜL ÉS.

Mill •maros Vármegye’ 2-dik Követ je Soprony Vármegye Követ jenek azon ki nyilatkoztntására, hogy nem képzelhet az Országban ollyan földes Urat, ki imi nem tudna, következésképpen az improtocollaliót most is a’ földes l rra nézve a’ javallott sanctióval együtt okvetetlen meghagyatni kívánta, e-zt felelte: bár ügy volna, hogy a’ Hazának minden részeiben tudnának Írni a’ Birtokosok; de fájdalom nem úgy van, mert nem csak a’ Megyéjében, hanem másutt is e’ részben nagy a’ fogyatkozás; a’ mi Megyéjét illeti ez 200 □ ménfőidből áll, ebből alig van 20—25.□ mértfőid térség, a’ többi rész mind hegyekből, rengeteg erdős hértzekből áll, hogy tehát ezen sivatag és mostoha éghajlatú vidék impopulatiojára kedvet kaphassanak az emberek, a’ régi Királyok ’s Erdélyi Fejedelmek^ Donátiókat, privilégiumokat, Armalisokat osztogattak a’lakosoknak, ’s annyira is elszaporodtak a’Nemesek, hogy 30,000 lelkek találtatnak Megyéjében, ’s fájdalom nagyobb részében Írást nem tudnak, de azért olly jó polgárok,mint mások. Azomban midőn ezt kijelenti, hogy fájdalom oda kívánja érteni, hogy az egész Megyében, ki véve'n a’ Cameralis manipularis hellyeket, a’ hói csak a’ Cameralis emberek gyermeken tanulnak* nincs több egy oskolánál, a’Protestánsoknak varrnak ugyan az öt városokon oskolái, de ezekben a’ Catholicusoknak tanulni nem szabad, a’ Nemesség nagyobb részét pedig a’ GraecoCatholicusok teszik. Melly nagy romlás lenne tehát ezekre nézve a’ kérdéses sanctióban, maga megítélheti Soprony Vármegye’ Követje. Ezen felvilágosítása mellett újra súr. gelte a’ szólló Követ, hogy a’ földes Urakra nézve a’ Protocollum tartása sine qua non feltételnek ne vétessen, és a’ Sanctió hagyattasson ki.

Vas Vármegye 1-ső Követje meg egyezik ugyan Soprony Vármegye Követje'vel abban, hogy az 1807: 21 az erdőkről szóll , ’s ugyan azért itta’ sanctiót nem a’ földes Urra, hanem a’ parasztra nézve kell tenni, a’ jobbágy kérjen engedelmet a’ földes Úrtól, és ha azt elmulasztja, veszesse el az irtását, de ez nem lévén a’ szerkeztetésbe kifejezve, e’ szerint kellene világosítani.

Tolna Vármegye’ 1-ső Követje kinyilatkoztatta, hogy a’ tegnapi tlésben el lévén határozva a’ múltra nézve miként lehessen az Uraságnak a’ kúlömbféle irtásokat vissza váltani, a* jelen szakasz csak a’jövendőre nézve kíván határozást tenni, a’ visza váltáskor elő forduló nehézségek elmellőzésére, ’s ugyan ezen okból ő is az 1807: 21 törvényre való hivatkozást kihagyatni kívánja, azért is, mivel azon törvény az erdők fentartására alkottatott, most pedig a’ teendő irtások módjáról vagyon szó, ha ezen hivatkozás bent maradna, úgy állana a’ dolog, mint ha az elébbeni törvény rendelése az erdőbeli irtásokra nem terjedne. A’ szakasz végén Küldőinek az a’ kívánsága, hogy azon esetben ha az Uráság és jobbágy között az egyesség meg nem történhetne, a’Vármegye határozza el az irtásért való fizetést.

Liptó Vármegye’ 2-dik Követje azt vélte, hogy mennél inkább sem az 17Q0-ki sem az 1807-ki törvén\ek nem voltak világossak, annál inkább kívánja a’szakasz végének megmaradását; az Abaúji Követ javallatjában megeggyez. hogy az 1807 : 21-re való hivatkozás kimaradjon, úgy hogy azomban nyilván ki magyaráztasson, hogy a’ jobbágy a’ földes Ur megeggyezése nélkül ne irthasson: a* szakaszt tehát csak ott kellene kezdeni: a’ jövendőre teendő irtásokra nézve’s a’ t. ellenben

Borsod Vármegye’ 2-dik Követje azt tartotta, hogy nem lehet a’ szerkéz-