1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
97. ülés
beli sommát meg határozni nem lehet, olly helyeken, mellyek közel Várasokhoz helj heztetnek, ’s érdem módja van javalható, de Várasoktól, Ország utaktói félre fekvő helységekbe nem eszközölhető, Megyéjében van helység, melly 100 ekét ki állíttani, de azt 50 xral meg váltani nem képes, ’s a3 Vármegyéhez sok helység folyamodik, hogy az adó le hajtása tekintetéből nékik szolgálat állal érdem mód adattasson, annál fogva csak javalló módon, t. i. a’ hol az ki vihető kívánja a’ törvénybe bé tétetni. Soprony Vármegye 2-dik Követje: a’ robotok eredete kénszerítésen alapúi, hazánkba általlyányossan nem nagy a’ népesedés, és így a’ munkát rögtöri meg szüntetni, vagy fel váltatni lehetetlen, néha aranyért sem lehet munkást kapni, nem a’ robot terheli az adózót, hanem a’ vissza éllések, sok helyen illetőségét háromszor is ki szolgálja, és gyakran, midőn a3 kézi munkás napjára 2 frtot, a’szekeres pedig 7 fi tot kap az Urbárium rendszabása szerént, az elsőbb 10, emez pedik 20 xral íizetodik ki. — Heves jól mondotta, hogy a* meg válthatást átallyányossan el határozni nem lehet, példája ennek maga Austria is, hol Jó’sef Császár paraucsólta a’ fél váltást, kedvező is volt az a* Jobbágyiak, még mindennek nagy ára vólt, de most leg közelebb már a3 végett folyamodtak az Országláshoz, hogy a’ robotolás kötelességet nemfizetés, hanem munka által teljesíthessék. Mosony Vármegye l ső Követje: Igen is jól ki fejtette Nemes Arad Vármegye Követje, miilyen légyen a’ mi helyheztetésünk az Ürbarialis munkálatba az engedmény adásokra nézve: készek vagyunk t. i. azt el engedni, a3 mi reánk nézve nem áldozat, attól pedig nem igen örömest válunk meg, a’ mi környül állásainkhoz képest kedvezőbb, ki tetszik ez mostani tanácskozásunkból is, midőn látjuk, hogy azon törvényhatóságok, mellyek a’ kilenczednek meg váltását törvény által el rendeltetni kívánták, most nagyobb részént az Országos szerkeztetést pártolják , és a3 Robotok meg váltásában nehézségeket találnak: hihetőképpen azon oknál fogva, mivel reájuk nézve a5 munkának becse nagyobb mint más vidéken szokott lenni, a’ hol t. i> a’ 9-ed természetben is szokott ki vétetni — a3 dolgot azonba minden tekintetből fel vévén, ezen ellenkezések csak oda mutatnak, hogy nem itt vagyron helye az engedmény adásoknak. — A3 tárgy érdemére nézve ki Soprony Vármegye véleménnyéhez járul, ’s e3 szerint az Országos szerkeztetést el fogadja — egyedül azon Követeknek meg nyugtatására, kik a3 Jobbágyi szolgálatoknak meg váltását sürgetik, meg jegyzi, hogy erre nézve a3 következő articulusnak abbeli rendelkezésébe * melly szerént az illyes szolgálatokra nézve a’ földes Úr) és Jobbágyság között örökös szerződések is tétetődhetnek — tökélletes meg nyugvást találhatnak. frenchén Vármegye 1. Követje: Soprony Vármegyeelo adását pártolja.— Megyéjébe sok a kéz de pénz nincs, mert adózói élelmek meg szerzése miatt be járják az egész Országot — Rácsnak azt feleli ha Trenchénbe 4 ftot sem érne a dézsma Rácshoz mérsékelve el hiszi 3s óhajtotta volna Jiogy Ő is úgy mint Küldői kívánták a* dézsmát egészen elengedte válna — egyébbaránt óhajtja a’ Szolid hogy mind azokat mellyeket a’ Rácsi Követ Megyéjére nézve elő számlált a’ porták rectificatiója alkalmával is esmerje el, minekutánna Rács 170 □ mértföld jó föld után jóval kevesebbet fizetett mint a’ 87 □ mértföldeken le telepedett Trenchéni adó fizető. 452 KILENCZVEN HETEDIK ÜLÉS]
