1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
79. ülés
44 HETYEN KI LEN TZ ED IK ÜLÉS. Küldői, hogy egy Kazántól, ha többen is használják, csak két forint járuljon, ha pedig ez nem álna, határoztasson meg az égetés bére. Liptó Vármegye 2. Követje azt jelentvén ki: hogy Küldői a5 Pálinka főzést saját termésű gyümölcs, törköly, és bor seprőre szoríttani, ’s egyedül azon Helységekben, hol mind ekkoráig divatban vólt, meg engedni kívánják, utasíttását e következendő okokkal támogatta: 1-ször. Küldői a3 Jobbágyság sorsát sziveken viselvén, soha sem rettentekéi olly engedményektől, mellyek a’ Jobbágyságra egy áltálján fogva, és közönségessen ki terjednek, annak jobb létét eszközölhetik, 3s a’ mezei gazdaságot foganattal mozdíthatják elő; bo kezüségének tehát elegendő tanúbizonyságát adni törekedvén az osztályozatuak meg változtatásával, bővebb telki állományt meg állapítlani , Telekbéli tulajdont által engedni, *s a’ kilentzednek és tizednek meg váltását Törvény áhal el rendeltetni óhajtják, és pedig azért % mivel meg vannak győzettetve a’ felöl, hogy csak illyetén kedvezések jótékonysága áraszthat egy arányos gyümölcsöt Hazánk akár melly részeiben lakozó FöldmivelÖkre; — ellenben a3 tulajdon termésbeli gyümölcs, törköly, és bor seprőn túl terjesztett Pálinka főzés, földes Úri Jógok sérelmével öszve kötve lévén, még is alig ha képes leend a3 felföldi Jobbágyságra nézve (néhány eggyes Szeméi veket ki vévén) az élhetőséget annyira könnyílteni, a3 mint ezt némellyel: reményleni láttzatnak. 2-szor. Az Urbárium 2. pontja a3 Jobbágyok haszon vételeit elő számlálván, egy szóval sem említi a’ Pálinka főzést — elő fordúl ugyan a3 4. pont 7. szakasszában azon Rendelkezés, hogy „égett bor, vagy Pálinka égető Fazéktól, ha azzal valósággal fog a’ Jobbágy élni, fizessen a3 földes Urnák esztendőnként két forintot“ de ebből csak azt lehet következtetni, hogy a’ földes Ur önkénnyétől függ a’Pálinka főzésre engedelmet adni, vagy meg tagadni; annyival is inkább, mivel a’ 6. pont 4. szakasszának világos határozata szerént, mindenféle égett bornak és sernek árúitatása, 3s e’ féle italoknak el készítése egyedül az Uraságot illeti. 3-szor. A’Korcsmáltatási Jus, földes Uraságokat ki rekesztőleg illetvén, szeszes italoknak készítését sem lehet a’ Jobbágyságnak meg engedni, mert mind a’ két Jus közös forrásból származván, egymástól el választhatatlan — azért készíttetnek szeszes italok, hogy apródonként ki mérettessenek , már pedig ha ezeket kiki szabadon készítheti, tettleg meg szűnik a’ földes Úri Jus, mert úgy is csak monopóliumon alapúi — igaz ugyan, hogy a’ monopóliumokat nem lehet minden Lekéntetből védelmezni, de azt hiszi a3 Szólló Követ, hogy a* földes Úri Korcsmáltatási Jóg, a’ tegnapi határozat által is, maga épségében meg hagyatván, szó sem lehet már mostanában annak meg szüntetéséről — 3s elég nyereség lészen a3 Közönségre, ha a Törvénybe nem gyökerezett monopóliumok magok helyén vég képpen el töröltetnek. 4-szer. Lehet ugyan az italoknak ki méretését tilalmazni, a’ Pálinka főzést saját termésre szorítani, 3s a’ Jobbágyokat a’ szükséges fauak vásárlására utasítani, de mind ezen óvások, alig ha lesznek olly foganatosak, hogy az általhágások sikeres el háríttása ki vihető legyen, el szóratilc ez által a’ visszálkodásnak, 3s ezzel kapcsolatban lévő bizodalmatlansagnak magva, alkalom nyújtatik vég nélküli nyomozásokra, s még is ezer módot fog találni a3 Jobbágyság, bár melly szigorú fel vigyázásl el kerülni, Pálinkát alattonjba ittzénként árúlgatni, a’ meg kivántató fát, tűzi fájzás
