1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
97. ülés
KILENC ZV EN HETEDIK ÜLÉS. 443 zások is, minthogy pedig itt földes Úri igazak forognak fen, bár melly kitsinyek legyenek is azok, fen tartatni kívánja a’ fentebbi tekintetnél fogva, az Országos redactióhoz áll. lieregh Vármegye’ 1-ső Követje ezen kénszeritó el engedés által azon principium álliltatik fel, hogy a’ földes Urakat, törvényes jussaikból, mihelyest abból másnak leg kissebb haszna származik, ki lehessen vetkeztetni, a’melly principium ha áll az apróságokban, állani kell a nagyobbakban is, mivel a' princípiumnak változhatlannak kell lenni, igy tehát egyik lépés a’ másikat szülvén, mit várhatunk egyebet, mint az Úri Jussok sérelmére újabb sérelmeket. Midón a’ kilenczed be hozását némelyek el akarták törölni, azt adták okúi, hogy az Urbáriumnak ezen rendelése semmi törvényen sem épül, most azonban éppen meg fordítva áll a’ dolog, mert az apróbb daliáknak egy részét Ulászló V-ik Deer. 17-ik és lQ-ik artieulusai világosan el rendelik — itten tehát a’ kilenczed ing)en hordása eránt tett ellen vetésnek helye sem lehet. Ezeknél fogva a’ szólló Követ utasítása rendeléséből is az Országos szerkeztetést fogadja el. Horváth Ország 2-dik Követje mind azért mivel ezen kissebb tartozások a’ földes Uii tulajdont teszik, mind azért mert ezek Ulászló 7-dik Decr. 17.és I9. Uzikkelyeiból oJly tartozások, mellyekről vélekedése szerint a’ jelen Diaeta sem határozhat, utasítása szerint a’ regnicolaris redactiót azon hozzá adással pártolja, hogy a’ Vaj tartozás is a’ jobbágynak engedett legelő fejében ezen tartozásokhoz számíttasson; — mi is Vas Vármegye’ Követje azon ki nyilatkoztatásával, hogy ezen kissebb tartozások alaptalanok, ellenkezni látszik ugyan, de Küldői ezen kissebb adózások el engedését annál kevésbé kívánják, mivel a’ földes Uraságok azon jobbágyok számára is kik vonó marhával nem bírván az Urnák nem dolgozhatnak, a’ helybeli hörnyülményekhez képpest elegendő legelőt a’majorságbeli rétekből is adni köteleztetnek, de továbbá igazságtalannak is találná a’ szólló Követ, hogy azon jobbágy, kinek a’ kedvezőbb helyezetű Megyékben nagyobb ki terjedésű rétek minden adózás nélkül adattak, hasonló terheket és adózásokat viseljen azon jobbágyokkal, kik a’ határ szűke miatt semmi., vagy igen csekély kaszálókkal bírnak. — Ezeknél fogva tehát ha a’ sok kedvetlenséggel járó apró tartozásoknak természetben való be szedését fen tartani nem kívánnák a’ Rendek; az igazságon épült tulajdon fen tartása tekintetéből még is annak be váltását el rendelni kivánja. Vélekedése szerint a’Theresianum Urbáriumban meg határozott 48 krhoz hozzá adatván a’borjű fejében 5kr, öszvesen minden ház helyes jobbágynak ebbeli tartozását 51 krokban kivánja meg állapíttatni. Csongrád Vármegye’ 1-só Követje világos utasításánál fogva kivánja, hogy ezen kissebb adózások mérsékelt áron váltassanak meg; a’ Kerületi szerkeztetést fogadja el. Posega Vármegye’ 1-ső Követje az el engedtetésre] voksolt. Sáros Vármegye’ 2-dik Követje Küldői az Országos redactiót fogadjak el. Az Előlülő ezen §-ban foglalt adózások meg szüntetésére jelenté ki a’ többséget. Baranya Vármegye’ 1-só Követje azt a’ meg jegyzést tette, hogy Küldői ezen apróbb adózások sorában a’ vajat is el engedtetni kívánják. Az Előlülő szinte a’ vajnak el engedését itten nyilván ki mondatni nem ellenzi. —-111 *
