1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
77. ülés
HÉT VE X HE T ED TE ÜL É S. 5 non reclamante Domino tetettek, tsak az illető Bíróság által határozandó, vagy egyességben előre meg állapított munkabérnek letétele mellett kerülhetnek vissza a’tulajdont bíró Uradalom kezére; és igy e’tárgyban szükségtelennek láttszik a’ további rendelkezés, annál inkább, mennél bizonyosabb, hogy ha loppal és alattomosan tette az irtást a’Jobbágy, akkoron minden bér fizet“ és nélkül kelletik neki megválni irtovánnyától, minthogy ezt a’ természeti és törvényes igazság is kívánja — de fölösleg való is a’ kérdésben lévő irtások tárgyában olly törvényre provocatiot tenni, a’ melly egyedül csak az erdők conservatiójáról szóik mutatja ezt azon törvénynek rubruma, mutatják az 1807-ik esztendei Ország Gyűlési irományok: melyekből világos, hogy ezen törvénynek tárgya egyedül tsak az erdők tekintete vala; — külömbenha a’maga hellyén ezen törvény eránt szobásnak hellye lészen, még kérdés alatt marad, valyon a* tanátskozás üllőjén a’ szükséges próbát ki fogja e’ allani? és vallvon a’tulajdonnak szentségével és a’ nemzeti iparnak tekintetével meg egyező é? Valóban kár lenne már előre olly törvényre provocálni, melly még illy nagy fontosságú kérdéseknek határozását várja. — Többnyire bizonyos az is, hogy ezen §-ban azon szavak: ad reliquas etiam cujuscunque nominis exstirpaturas extenditur ellenkezésbe vagyon a’ tegnapi állapodással, a’ mint ezt előtte szolló Követ Urak bőven mutatták; és igy a’ szolló Követ ezen okoknál fogva voksát oda nyilatkoztatja ki: hogy ezen §. egészen maradjon ki, elég rendelkezést találván a’ felyebb már elhatározott rendelésben — ha pedig ezen vélekedése el nem fogadtatnék, járul Abauj Vármegye áltál előadott módosításhoz, minden esetre azomban az 1807: 21. Törvény Czikkelynek kihagyását kívánja. Máramáros Vármegye 2-dik Követje kijelentette: hogy az előtte szóllott Abaűj és Trencsin \ ármegyék Követjeivel egy értelembe van, mind arra nézve, hogy a’ tanátskozás alatt lévő pontból az 1807-dik Esztendei21-dikTörvény Czikkelynek ki kell hagyattni, mivel ez már öszveütközésbe vagyon az elébbeni §ban tett elhatározással, mind a protocolluin vitelére nézve, mivel ez Megyéjénem practisálható, sok Jobbágyős Nemes emberiévén ollyan, a’ ki protocollumot nem tarthat, és iiast nem tud, következésképpen az improtocollatiónak elmulasztására tett azon sanetióba, hogy ezen esetbe ha a’ Jobbágy híres engedelem nélkül irtott, még is az irtás árrát tartozzon ki fizetni, a’ Földes Úr meg nem egyezhet, mert ez a’ sanctio nagy romlására volna a’ Megyebeli Nemességnek azért a 'libera conventio sa’t. kifejezést is ki hagyatni kívánta. T huró ez Vármegye 2-dik Követje kinyilatkoztatta : hogy Küldői az 1807: 21. Törvény 18-dik §-sát mely az irtásokról szóll jövendőre is a’ maga épségében megtartatni, és ebben a’ Szakaszban a’Jobbágyság erányozására megemlítetni kívánják. A’mi pedig ezen §. végső szavait: Ut si Dominus terrestris praemissa observare negligeret, futurum actum reluitionis ad liberam duntaxat conventionem recidere oporteat, illeti: azokat vagy egészen ki hagyatni kivánja, vogy más alkalmatosabb sanctiót rendeltetni, mivel ha a’Jobbágy tudni fogja, hogy az érdeklett esetben az irtományokat tsak szabad eggyezés mellett veheti viszsza az Uraság, azokért olly magas árt kíván, hogy az eggyezés végbe nem mehet, ’s ezáltal a’föld tulajdonosa azoknak viszsza váltásától örökre el lészen rekesztve, ellenben *
