1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
79. ülés
HE TEE NA IL EN CEE D IK VL ÉS. 3? nanak. De egyébbként is ezen meg állapitlandó szabad behozatal által csak a’ na. gyobb és gazdagabb Urak nyernének, a’szegényebb Nemesség pedig bizonyára vesztene. Talán éppen valarneliy gazdagabb Nemesített Zsidók, kik a’ mint tud* va van sok pénzekkel bírnak, Helységeikben, mellyeket donatio útján nyertek, a’ borokat leg óltsóbb áron méretnék csak azért, hogy a’ szomszéd földes Uraknak Korvináit megrontsák, c's utoljára is a’ monopóliumot magokhoz húzzák. A’ szólló tehát egy áltáljában azt nem kívánja, hogy az italokat szabadon a’ jobbágyságnak lehessen héhozni, és ragaszkodik az Orságos Küldöttség szerkeztetekéhez, ha azomban ne talán a’circularis megállapittatnn, akkor nagyobb világosság kedvéért ezen szavakat in vasis^tinnis etc. azon kifejezés eleibe seit propropria domestica necessitate3 seit quaestus causa tetetni kívánja, mert másképpen könnyen úgy lehetne érteni, quod pro propria necessitate irrestricte, et quaestus causa in vasis, tinnis etc. a’ boroknak behozatala légyen megengedve. Nyitra Vármegye’ 1-ső Követje nem lévén szándéka az okoknak bővebb kifejtésébe ereszkedni, csak ön értelmére szorítja előadását, azt tartván, hogy a* javallott engedményekkel a’jobbágynak sorsa éppennem javulna, minthogy sok helyeken éppen csak a’ borból élnek; mire nézve czélerányossabb azt határozni, hogy még a’ határban termett bor el nem fogy, idegent bé hozni szabad ne légyen. De nincs is a’ dolog példa nélkül inert több Felső Rendelések vágynak, mellyek hasonlót rendelnek, de vannak számossabb és nagyobb helységek is, hol már ez rég óba divatkozik, és pedig éppen azon oknál fogva, hogy a’ határbéli noha roszabb de mindazonáltal a’ lakosoknak kirekesztőig éleimül szolgáló bor az idegen által ki ne rekesztessen, és ez által a’ depopulatio meg gátoltasson. Többnyire ollyan helyekre nézve, mellyekben azidegen borral való kereskedés a’ jobbágyokra jótétemény, nem ellenzi az Országos Küldöttség szerkeztetekét olly módosítással, hogy a’ nagyobb mennyiségű bort ugyan behozni lehessen, de nem elfogyasztásra, hanem hogy tovább adódjon. Baranya 'S ármegye’ 1-ső Követje küldőinek fő törekedése, hogy a’ tulajdon mindenekbe mentté tétessen, a’ mi tehát ezt nem sérti, arra reá áll, és nem ellenzi, hogy a’ jobbágy mind ön szükségére, mind kereskedésre nagyobb mértékben, és abronts alatt bort bé vihessen, és ez a’ monopolium gátlására elég is a’nélkül hogy a’kortsmáltatásbéli igazat., melly egyedül a’ ki mérésben áll, kiforgatná. A’ mi az ellen okokat illetűmondódott 1-ör hogy a’ pénz tulajdonaié, vén a’ parasztnak nem lehet őtet arra kénszeríténi, hogy csak a’fóldesUra borát igya: azomban ez senkinek sem czélja, szabadon mehet a’ paraszt akár földes Ura, akár inás kortsmájába; de másként áll a’ dolog a’ bevitelre nézve, és ha ez korlátlanul megengedtetik, számtalanná válván a’ behordozás az egész kortsmáltatás igaza semmivé lesz. 2-or tagadhatatlan hogy a’ kereskedés valódi Nemzeti igaz lévén ettől senkit megfosztani nem lehet, de éppen ez az oka, hogy mind az Országos Küldöttség szerkeztetése, mind pedig a’ Kerületi javallat a’ kereskedésre szolgáló borok bevitelét megengedik, sott tovább terjeszkedik a’ szándék, mert az sem tiltalik , hogy a’ jobbágyon szükségére is nagyokb mennyiségben hozhasson be bort, és igy pénzét annak adhassa a’ kinek akarja. Végre 3-or ellenvettetik az is, hogy a’monopóliumokat gátolni inkább, mint pártolni kell. Ezt sem tagadja a’ szólló^ de c.sudálkozását el nem titkolhatja, hogy éppen a’Városi Követek indúlnak ki ezen szempontból, midőn a’köz tudomány szerint éppen Jegyző Könyv Ill-dih Darab. 10
