1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
92. ülés
KJ LEN CZ VEN KETTŐD IK ÜLÉS. 31 nyes munkákhoz való tartozását, a’ Szólló azonban azt állítja hogy ezen kérdésnek felvétele éppen ide tartozik , és éppen ezen a’ helyen kelletik szükségesképpen azt eszközölni, hogy ezen adózás nemérűl örökös és mérsékleti Contractusok köttessenek. — Nem kivan a* Szólló azon kérdésben ereszkedni kit illet a* kilenczed, kit illet a3 tized, mert az tudva van, arra sem akar vissza menni hol veszi eredetét a* kilenczed és tized, világ kezdeténél e’, vagy Nagy Lajos Királytól, bizonyos benne; hogy ezzel bölts Törvény hozó nevét hirét örökösíteni nem igen vágyott; — a’ Szólló azt tartja hogy ennek eredetét nem törvény hozásnak kell tulajdonítani, hanem osztálynak, név szerént ha a’ Bibliai históriába vissza emlékezünk Jákob 12 fiai osztályok alkalmával jön ennek először emlékezete, mellybe ha azt fontólóra vesszük, hogy a3 12-ik rész helyett az egyik 10-ed részt vett magának; ki tetszik miilyen igazságon alapúi az, — ezeket előre bocsájtvan azt tartja, hogy igen is kell az örökös Contractusokat eszközleni — mert ámbár igaz az: hagy a’ tized Perekre nézve, a’kérdés a3 juridicumba látszotna tartozni, azomba ha azt felvesszük: hogy ezen adózás nemének a3 fundamentuma azon constitutivum , melly a3 Jobbágyok haszonvételébe vagyon, tagadni nem lehet, hogy itt is igen helyén van; mellyre való nézve ha vissza íigyelmezünk azon Rendelkezésekre, a3 mellyeket ez ideig meg állapítottak a’KK. és RR. a’Commassatioról, a’ legelők elkülönözéséről, a3 marhának Istállói tartásáról, meg kell vallani: hogy ezekbe czélerányos Rendelkezést még tsak képzelni sem lehet, illyetén Contractusoknak előre való meg állapítása nélkül, de a’ midőn az Urbariumi soron a3 KK. és RR. némű engedményeket akarnak Jobbágyaiknak biztosítatni, azt hiszi a’ Szólló koránt sem volt czéljok a’ Rendeknek, hogy azoknak kik a’ dézraával bírnak«jövedelmeiket szaporíttsák, hanem az: hogy egyedül a3 Jobbágyok vegyék azon engedményeknek hasznát, már pedig ha ezen Contractusokkal meg nem fognak előztetni a’ regulátiok, a’ leg érezhetőbb zavarodások keletkezhetnek elő, — igaz az is, hogy van némelly része az Ország lakossainak, kiknek különössen nehezen esik azon neme az adózásnak, nem azért hogy kiilömbözö vélekedésii tolle a* dézmának tulajdonossá, mert ha ugyan adóznia kell a’ Jobbágynak a3 tapasztalás bizonyítja: keveset gondol azzal kinek adózik, hanem nehezire esik sokaknak azért, mert gyakor történik, hogy a3 nép azt sem tudja kinek tartozik ezzel az adóval, annál kevésbbé minő czélra, nevezetesen Ungh Vármegye: lakossal az Egri Fő Káptalannak adóznak tizedet, azonban a3 sors úgy hozta magával , hogy adózó népünk hanem ha úgy lát Egri Káptalanbeli Egyházi személyt ha az idő töltés végett utazna yidékeiken, annyival kevésbbé tapasztalhatja az Intézetnek köz jóra való munkálódásait, és a3 Szólló azt tartja, hogy annak czélerányos el rendelése ki vegye sikerrel ezen Jövedelmet, tartozik a3 később fel veendő Operatumok sorába, az pedig mi módon, és mennyibe tartozzon telyesíteni ezen tartozását az adózó, az ki rekesztőleg ide tartozik; — ’s avval rekeszti isméi elő adását, hogy haa3KK. és RR. hathatóssan sikeresíte.ni kívánják azon magos czélt, hogy a’ Commassatiok, Segregatiok, és Regulatiok által minden zavarok nélkül ki emeltessen az Ország gazdálkodásának virágzása, és a3 Jobbágyok boldogabb léte, és vagyonosódása, szükséges kép-79 *
