1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
89. ülés
NYOLCZVAX KILENC/EDIK Ú L É S. 217 i roncsén \ ármegyének 1-so Küvetje igen károsítva látná Megyéje lakosainak nagy részét, ha ezen szakasz ki maradna; mert a’ Kárpátokban némelly vidéken 10, 12 helység ugyan azon erdőre lévén szorítva a’ íáizásra nézve, ez a’ jelen magyarázat nélkül könnyen meg tagadtathatnék. Úgy is elég szerencsétlenek, hogy 7 holnapokig futniuk kell a’ nélkül hogy fát kapjanak, ’s így megyéje adózói igen károsodnának. Bócs Vármegye’ 2-ik Követje: Kihagyatni kívánja a’ Szakaszt, mert ha bennmaradna, olly helyeken hol a’Jobbágyok a’ pusztabeli legelőnek is használásába vannak, attól a’ Földes Ur által könnyen meg fosztathatnának. Torna Vármegye’ l-só Követje: Azon kifejezést „a- Úrbéri rendbeszedés alkalma Fal“ tökclletlennek látja, ’s a’ helyett inkább tétetni kíván ,,az Urbér behozataléival. Ilékes Vármegyei Követ (Novák) Csak akkor akarná meghagyatni a’Szakaszt, ha a’ rendkívüli kedvezésekről szó történt volna, de mivel a’ határon kívüli beneficiumok még víttatás alá nem kerűltenek, feleslegesnek találja. — Szabolcs Vármegye’ i-ső Követje: A’ Tornai indítványt pártolván. Baranya Vármegye’ l-só Követje: Ezen esetre inkább „tarn tempore introducti I rbarii, f/uam et occasione Urbarialis regulationis mondatni akar, mivel mind a’ két külön esetekről kell tenni rendelkezést. Ezt Komárom Vármegye’ 1-ső Követje pártolván, ha csak a tempore introducti Urbarii mondatnék, ezt tökélletlennek tartja, mivel számosak a’ későbbi vegulatiók. Az Elölülő pedig azt véli, hogy ha mind a’kettő bé megy, akkora’szerkeztetést a’ maga formájában is meghagyni lehet, de Soprony Vármegye’ 2-ik Követje: Okvetetlen szükségesnek látja mind a’ két esetek elő hozását, ’s így a’ Tornai véleményhez jár. A’ mire Az Előlülő azt jegyzi meg, hogy ezen kívánság meg nem eggyez a’Tornai indítvánnyal, mivel ez egyedül az Urbérnek bé hozatalát kívánja csak meg említetni — Soprony pedig általánosan mind ezt, mind a’ későbbi Urbarialis rcgulatiókat. Erre Torna Vármegye’ 1-ső Követje azt nyilatkoztatja, hogy előbbi indítványától elállván, Komárom és Sopronnyal kezet fog. Ennek következésében az ítélő Mester felolvasó a’ módosított szerkeztetést se ti tempore introducti Urbarii seu occasione urbarialis regulationis és magyarban : akár az Urbér behozatalával, akár az Úrbéri rendbeszedés alkalmával a’ mi közönségesen el is fogadtatott. Folytatja az ítélő Mester a’ felolvasást és a’ 4-ik Törvény Czikkelynek bévezetésc't olvasó. Temes Vármegye’ l-só Követje: A’Törvényhozás ne foglalatoskodjék ollyannal, a’ mi a’ szoros megvizsgálás előtt meg nem áll. Nem kíván ugyan a* sajátság kérdésébe bé ereszkedni, de bizonyos az, hogy külömbség van a’ birtok’s birtok közt, nevezetesen az Allodiale ’s Urbariale közt, ezért az egész szakaszt mind feleslegest és alaptalant ki hagyatni kívánja, s helyette egyedül mondatni akarja: D at iae et praestationes urbariales sequentibus stabiliuntur. Az Ur és a’ Jobbágy a’Törvény előtt egy, ’s azért helytelen az állítás, omnis terrae proprietas ad Dominum spectat. Véghetetlen még a’ külömbség az urbarialis 62*
