1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
88. ülés
i\ YOLCZ VAN \Y0LCZ AD IK ÜLÉS. 213 kantélén fakadni, hogy magát, ’s hozzá tartozóit táplálhassa, ott nem Monopóliumokat, hanem,csak szükséges meg szorítást, hogy mindenféle gyülevész ember öszve ne jöjjön, kell fel tenni, ezt pedig a’ jó rend mindenütt meg kívánja. Mind ezekből a’ bolt jussának meg említtését itten ki hagyni, és az eránt a maga helyén szükséges rendszabásokat tétetni kíván. Bihar Vármegye 2-dik Követ je nem kételkedik, hogy a'Karokat és Rendeket az adózó nép sorsának felemelésében, és jobb korba leendő helyheztetésében egyenlő indulat ne vezérelje, egy lélek ne lelkesíttse, de ezt egyedül engedmények által lehet sikeresen eszközölni. Nem kíván azomban ez úttal ennek bővebb fejtegetésébe ereszkedni, szorítja tehát előadását, a’ Királyi Városokéi mellőzésével, a’ kérdésbe forgó bóltbeli engedelemre , a* mennyiben a’ Kir. V árosokról való kérdést a’ Publico Politicumba, hol ex professo fog azokról rendelkezés tétetni, tartozónak lenni véli, és úgy vélekedik: hogy a’ mennyiben a* bólt nyitási engedelem a’ regálék sorába világosan nem áll, törvény könyveink rólla halgatnak, ’s maga a’ Theresianum Urbárium említést nem tesz: innen ki hagyhatónak véli; annyival is inkább, mivel ebből a" földes Urra tetemes kár háromolni nem fog, az adózónak ellenben , ha ő azt szabadon gyakorolhatja , egy új érdemelhetés módja szolgáltatódik kezére. Ha Hazánkba a’ szólló Követ a’ földmivelő sorsát tekinti, kéntelen meg vallani, hogy az magát koránt sem bírja úgy, a’ mint azt helyheztetése, és környülménnyei kívánnák, ’s egy fö oka ennek az, hogy élete módját kedvezőleg nem változtathatja , és kéntelen az eke szarvát gyakran világos kárával követni, a’ mennyiben az más keresés módját látna magára nézve hasznossabbnak, annak birtokába nem juthat; mert ár verés utjáa és fizetés mellett történvén meg, a' concurrentiát ki nem álhatja, portékáit jutalmasan nem] adhatja, ’s így az arra fordított tőkét, ’s annak kamatját, és a’ fizetendő taksát belőlle le húzván, nyeresége végképpen el enyészik. A’ mi a* vizi malmokat illeti: Küldői az ez eránt tett intézetet illy formán kívánják' ki terjesztetni: hogy azon esetben, midőn a földes Úr Jobbágyát a’ birtokában lévő malomból ki becsültetni nem akarja, hanem annak használásában tovább is meg hagyván, őtet ezen engedelemért szer feletti nagy taksával terhelné, ’s ez által mint egy el pusztulására a’ malomnak szolgáltatna okot, illy környülállásban ha panasz tevődik, a’ fent forgó tárgy az 1792. 12-dik Törvény értelmében intéztessen el. Baranya Vármegye 1. Követje elő adta, hogy Küldői a’ boltot Űri Jusnak tartották, ’s tartyák is, meg lévén győződve, hogy csak az lehet az Úri tulajdonon a’ Jobbágyé, a’ mit akár az eggyesség, akár törvény útján a’ föld tulajdonosi engedmény gvanánt ált adtak; tanúja ennek a korcsmáltatás’ jóga, mellyel csak az ólta bir a' Jobbágyi Község, mi óta ez neki a’ Törvény által meg engedtetett. — De szinte meg vannak győződve, hogy a’monopóliumok károsok az Országra, azt is hiszik, hogy 1715. 79-dik Törvény által az akkori Törvényhozók a’ monopóliumok’ kártékonyságát bé látván, a’ Városokban létező Czéheknek vissza élléseit gátolni törekedtek; tapasztalják azomba mai napiglan sajnosán, hogy szándékokat á’ foganat nem koronázza, készek végtére ezen Jusról való le mondás által a köz boldogságot, ’s jó létet elő mozdítani, ’s ezen engedménnyel a’ lakosok’ nagyobb számát magokhoz szorosban csatolni; de részekről azon feltételt világosan 61 *
