1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

88. ülés

210

N r O L CZ VAN N VOL CZA I) 1A VL h'S.

va: de ebből csak az küvetkezik, hogy a’ bánsági földes Urak eddig azon taxákat törvénytelenül nem szedték; ellenben hogy azok felett a’ törvényhozó Test ne rendelkezhessen, sót ha igazságtalanoknak látná meg ne szüntethesse, — éppen nem következik. Sót azt tartja a’ Szólló Követ, hogy azt hozza mngával mostani rendeltetése a3 Rendeknek, hogy midőn a’ Jobbágyi viszszonyok felett rendelkezni kívánnak, minden fennálló tartozásokat és jussokat szorossan megvisgáljanak, és a’ mennyire a3 természeti igazságon alapulnak, világosan meghatározva megállapítsák; ellenkező' esetbeu pedig megszüntessék. így a3 boltbeli jusra nézve eggyet ért Sopron Várossá3 Követjévtd, ki ezt Juridicus és Commercialis szempontból tekinti. A’ mi a’ Commercialis oldalát illeti, a’ különben is nehéz megfejtésű kérdést a3 maga helyére hagyatni kívánja, ’s itt egyedül csak Juridicus tekintetbó'l azon kérdést véli ide tartozónak, hogy jussal taxálhatja e’ a3 földes Úr azt, a3 ki földjén boltot akar nyitni? A’ Szólló Követ ezen Jusnak semmi igazságos alapját el nem ismer, mert minden jusnak valami kötelességen vagy terhen kell épülni; már pedig a’ boltra nézve a’ földes Úr semmi különös köteleztetést vagy terhet magára nem vállal, tehát azt igazságosnak is mondani nem lehet; a’ telepedés’ engedelmét som lehet ide érteni, mert hányszor történhetik, hogy már régolta megtelepedett kíván boltot nyitni? — De valamint ebből nem következik, hogy azért mindenki boltot tetszése szerint szabadon nyithasson: úgy nem következik, hogy rendi szerint ne adózzon. — A’ mi a’szerkeztetés’ egyébb tartalmát illeti, kezet fog a3 Szólló azon Követekkel, kik itt nyilván kitétettni kívánják, hogy a’ Jobbágynak a3 maga szükségére téglát — meszet égetni, zseudelyt készítni, akármi’műszerrel örleni lehet; mert ezt leginkább még eggyezőnek tartja a3 mostani kor’ szelidebb, és szabadabb szellemével, melly a’ nemzeti ipart éleszteni kívánja; sőt minthogy a3 szorgalom’ leghathatósabb rugójának tartja a’ stabilitást, a’ Curialis jussok’ megváltását is tsak úgy kívánná megengedtettni, ha a’ földes Úr3 világos engedelme nélkül jött volna azok3 gyakorlatába a’ Jobbágy. A* §-bol azon végső szavakat: auctoritate dominálty mint fölöslegeseket, és könnyen el magyarázhatókat, kihagyatni kívánja.

Verotze Vármegye3 1-ső Követje: nem hagyhatta észrevétel nélkül Zolyom Vármegye’ Követjének kinyilatkoztatását, mellyben azt mondotta, hogy ezen §-usban csak azon jótétemények szándáltatnak elő, mellyekkel a’ Jobbágy a3 földes Urának ellenére nem élhet; de nem említette azután a* kiszabott büntetést, t. i. a’ Confiscatiót és kár meg térítést. Lehet e’ ezt a3 bolti Jusra éppen úgy alkalmoztatni, mint a5 halászat, madarászat’3s a’t. jussára? — azt a3KK. ésRR. ítéletére bízza a’ Szólló Követ. —Azon Törvény Czikkely is, mellyet a’ Zolyom Vármegyei Követ felhozott, t. i. az 17l5-ki 62-ik nem alkalmaztatható ide, mivel az azon katona tiszteknek véttségéről szóll, kik a’ Győri Káptalantól a3 tégla égetést megtagadták :jitt pedig ezen jótéteménynek a’ parasztokra ruházásáról van szó, a’mit semmiképp meg nem tagadhatni.

Fejér Vármegye 1. Követje az Országos szerkeztetésre voksolt.

Tolna Vármegye 1. Követje is azt vélte Temes Vármegye Követjével, hogy itten, hol a’ Jobbágyi viszonyokról vagyon szó, a3 boltok eránt való említés nincs helyén, és azért ne hogy akár az Urasági Jussok e* részbe csorbuljanak, akár a’ kereskedési tárgyra nézve itten előre akadályok té-