1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
84. ülés
NYOLC ZYAN NE GYED IK ÜLÉS. 153 terem, az 1307: 21 Törvény szerint is, kötelesse'ge, hogy annak gondját viselje. —, A’ Törvényhozó testnek most arról kell gondoskodni, hogy mind az erdó pusztitási visza éléseknek gát tétessen, mind a’ jobbágyok rendes fáizásbeli jussa meg ne szorittasson: melly czélra leg alkalmatosabb módnak látná a’ szólló Követ, ha az erdó kiterjedéséhez képpest annak a’ fáizásra alkalmatos egy része rendes vágásokra osztatna, és ebben a’ jobbágyoknak az Uraság által meghatározott napjain a’ hétnek, a’ fáizással való élés a’ magok szükségére , de nem kereskedés végett., megengedtetne; — melly javallatja azomba, ha el nem fogadódna az Országos szerkeztetekre voksol. Posony Vármegye’ 2-dik Követje elő adta: hogy ha a’ fent forgó kérdés érdemének fontossága, csak onnan mérsékeltetik is, hogy az azt foglalja magában , vallyon a’ jobbágyok az eddig fent álló Úrbéri rendelkezésnél fogva gyakorlott haszonvételtől megfosztassanak é, vagy sem? ez ollyan érdekes, hogyha ezen kérdés több ideig lenne is tanácskozás alatt az erről való vittatások soha feleslegesek nem volnának, ugyan azért kívánja a’ szólló Követ is továbbá észrevételeit elő adni. — Vallyon a’ fáizás, szint úgy mint többek által a’legelőről is állitatott, a’ jobbágyok rendes állományát teszi é, avagy az valamelly különös kedvezésnek tekintethessék csak? ennek bővebb fejtegetésébe a’szólló ereszkedni nem akar, mert erről könyveket irni, ’s naponként szóllani lehetne, mig ezen kérdés akár a’ földes Úri tulajdon, akár bár mely Juris publici tekintetből tökélletesen ki roerittethetnék, — a’ maga nézetét tehát csak abban adja elő, hogy Szathmár Vármegye Követjével, ki meg előzte, azt tartja, hogy a’ jobbágyok sorsa és élelembeli szerzés módja az első beszállítás alkalmával a’ vidék, ’s helybeli környúlállá* sok, és a’ főid külömböző termesztme'nyi adománnyához képpest kűlömbözvéoj mérsekeltetett, és adatott a’ jobbágyoknak, úgy, hogy egyik helyen egyik, másik helyen más kedvezések engedtettek, ha tehát már most csak a’ szántó földek és rétek vétethetnének is egyedüli jobbágyi állományoknak, annyi még is bizonyos, hogy ehez a’ külömböző kÖrnyűhnényekhez képpest, külömböző más kedvezések is ollóképp járultak, hogy ezek nélkül a’jobbágyok több helyeken az állított főid és rétből álló egyedüli állományokat nem csak nem növelhetnék , de nem is élhetnének, mert több helyeken a’ most érintett egyedüli állományok a’ jobbágyoknak tüzelő fáizási szükségét pótolhatják ugyan,de igen számos vidékeken, különösen pedig a’ hegyes vidékeken ezen főid ’s réti állományok olly soványok és terméketlenek, hogy a’jobbágyok a’mindennapi kenyereket is más vidéken keresni kéntelenittetnek, ha illy sanyarü sorsok mellett abban is megszorittatnának, hogy az eddigien gyakoroltatott fáizástól is megfosztatnának, akkoron bátran lehet ezekről azt állítani, hogy ez által végső Ínségre juttatnak, mert az állított constitutivum még a’ mindennapi kenyeret sem adván még, honnan lesz képes az illy helyhezetben lévő jobbágy a’ fáizási szükséget, kivált télen, midőn az erdős helyeken száraz fát az idő viszonos volta miatt nem is szerezhet, pótolni — vagy elkeli tehát neki veszni, vagy kéntelenségből, hogy éleiét a’ télnek zordon veszéllyeitól meg mentse, arra az erkölcstelenségre fakadni, hogy a’ földes Urnák erdejét orozva pusztítsa, ’s lopja — azt pedig fel sem is teheti a’szólló, hogy olly törvény alkottasson, melly erkölcstelenségre nyújtson okot: ezeknél fogva kéri, hogy a’ jobbágok ebbeli gyakorlott haszonvételbe tovább is meg erősitessenek. Végre minekutánna e’ jelen kérdés érdemében olly számos Jegyző Könyv Ill-dik Darab. 39
