1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
56. ülés
Ö TV EN HA TÓ Dl K ÜL ÉS. 71 kénynek elvét elrejtve, noha pedig tagadja a’szolid hogy U Felségének nálánál liivebb ’s alazatossabb Jobbágya’s a’ monarchiáim Princípiumnak nagyobb tisztelője légben, — Constitutionalis Országban élvén, nem önkény hanem Törvény által kíván igazgattattni.— De nem is felelne meg ez a’ czélnak, ugyan is illyen Tudósítás az illető Dicasteriumokon el heverhetne , ’s igy a’ helyett, hogy az ill\ es engedelem adásoknak hoszszabb időre lett elmaradások iránt való panaszok ez által megszüntetnének, újabb meg újabb panaszok forrására válna ezen rendszabás. — De azt hallotta ellent vetni hogy ha a’ Törvényhatóság maga ebbeli kötelességét nem tellyesitené, vagy a’ Deputatiot idejében nem rendelné ki, vagy ez a’ Bizonyság levelet ki adni vonakodna, úgy is O Felségéhez kellene folyamodni, — így tehát jobb az illyes esetet előre O Felségének jelenteni.— Az igaz hogy ha a’Törvény az illető Törvényhatóságok által nem tartatik O Felségéhez mint a’ végre hajtó leg főbb hatalomhoz kell járulni, de ekkor a’ Fejedelem a’ Törvény értelmében, úgy mint a’ Törvényeknek legfőbb örje, végre hajlója szolgáltat igazságot. —Ha valaki arról kezeskedhetne, hogy mindenkor olly vallásos Fejedelem minta’ mostani foglalja el Magyar Ország Trónusát, kevésbe aggódnék Vas Vármegye érdemes Követ je által tett Javallatot elfogadni, de nem egynéhány Esztendőkre, hanem remélhelőképpen századokig fenn állandó Törvényeket kívánunk alkotni, ’s mind ezeknél fogva a’ szólló az Izenet Javallatjahoz szorossan ragaszkodik, annál szorossabban pedig. Mivel a’ másik Fő ellenvetés hogy tudni illik a’ Vallás korlátlan változtathatása Vallástalanságra vezet, — vélekedése szerént éppen nem áll. — Mert azt hiszi hogy nem az a’ ki vallását meggyőződése szerént változtathattya,hanem inkább olly személy kinek áltmenetele gátolta tik , — azon Vallásban mellyből kilépni szándékozik, többé Lelki nyugodalmát, nem találván elébb utóbb kétségben, ’s vallástalanságban eshetik , Vallási buzgosága legalább meghidegül. Végtére azzal fejezé bé előadását hogy a’ 1608-dik 1-ső k. e. Törvény az Evangelicusokra nézve igazságos, és jó volt—az 17Q0 26. Törvénynek czélja, ’s alapja hasonlóan jó.’s igasságos , utóbbi magyarázatja azonban az Evangelicusoknak épen nem kedvező lett, ha pedig a’ most javallott módosításokhoz állunk, — bizonyosan ezen Ország Gyűlésének folyamat ja alatt e’részben ezeknél roszszabb Törvényt alkotnánk; a’ mi úgy hiszi, a’, Statusok és Kendek szándékjoktól, cs O Felsége igazság szeretelétcl távol van. Az Előlülő azon principiumot, hogy az 17Q1: 26-dik Törvény Czikkely a’ vakmerő átmeneteit tiltja, a’ Karok és Kendek más Üzenetjekben magok el. ösmérték; a’ mi pedig a’ fejedelemnek., az Előlülő által a’fentebbekben bőven kifejtett felvigyázási igazát illeti, erre nézve, a’ törvénynek világos grammaticalis értelme mutatrva, hogy aztat úgy kellessen érteni, mint azt az Előlülő, és a’kik vele egy vélekedésben vannak fejtették ki. Mellynél fogva, a’Karokat és Kendeket újra felszólította, hogy javallatához való járulás által a’Vallásos tárgyban való megeggyezést eszközüllyék. — Torontál Vármegyének 1-ső Követje : Ámbátor az Előlülő által Eperjes Várossának Követje igen helyesen az iránt rendre igazitatolt , hogy eltávozván a’ jelen való vitatásban lévő kérdéstől előadásának nagyobb része az publico politicum rendszeres munkálathoz tartozik. Azonban minthogy azon N árosiKövet altaj olly elvek adatlak elő, a’ mellyek egy alkotmányos Ország igazaival nyilvánosan 13 *
