1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
75. ülés
IIE T VEN ÖTÖDIK ÚLÉS. 42;, Olvastatta az Előlülő a’Nádori ítélő Mesterrel a’következő 3-ik Törvény Czikkely elejét, és 1-ső §-sának 1-ső részét, az annak tökélletesen meg felelő Kerületi Deák és Magyar Szerkeztetéssel, melly is ekképpen szóll: Articulus III. De iis, quae praeter usujructuat ionéin Constitutivi ad benejicia Colonorum referuntur. Relate ad illa, quae praeter usufructuationem Constitutivi, ad benejicia subditorum pertinent, sequentia statuuntur: jT 1. Cunctas exstirpaturas, post fundualitatem baud ingressas, subditi eous que, donec eaedem sua forma recipiantur, erga depensionem Terragii , «e/ Census, penes liberam cum Dominio ineundam Conventionem, us nabunt, ut primum autem hae relatae fuerint, ipso facto ad liberam Dominii recident dispositionem. Vas Vármegye’ 1-ső Követ je Küldői akaratja szerént a’ felolvasott szerkeztetekben megnyugszik, olly magyarázattal mindazonáltal, hogy az Irtványok vissza válthatók legyenek a’ mennyiben a’ Jobbágy élelmére nem szükségesek, ha pedig szükségesek és a’ Megye’ Törvényszéke így találja, akkor vissza ile vétethessenek. Azon kifejezés helyett pedig sua forma nagyobb világosság okáül tétetni kívánja via juris. Somogy Vármegye’ 1-so Követje az Urbérnek minden szakasziban leg főbb szem pontül annak kell szolgálni, hogy az adózó nép sorsa javíttasson, az önkény kiküszöböltessen , az Adónak akár mi módon alapül szolgáló fundussa biztosítasson, és a’ Földes Úri Igazak sértlietetlenúl fenn tartassanak. — A* Vas Vármegyei Követ Javallatja bizonyossan a legnagyobb önkényre vezetne, mert a’ nélkül, hogy a’ raegkívántató szabásokat tenné, az elbírálást a’ Törvényszékre bízza. Ha szigorban vevódik a’ dolog, minden Irtás élelemre és jobb subsistentiára szolgál. Ellenben ha engedóbben veszi a’ Bíró, mind lehet vissza váltani, mert igen kevés eset van, hogy a’ Jobbágy az Irtásokon kívül egyebet nem bírna, és igy szorossan véve, az Irtások nélkül nem élhetné. Hogy tehát az igazi nézet feltaláltasson, más szempontból kell nézni az Irtványok egész állapotját. Azok vagy a’ Földes Ur hozzá járülásával, vagy a’ nélkül, vagy pedig ellenkezésével történtek, és így vagy vissza válthatók vagy nem. A’ vissza válthatók ismét vagy ollyanok , mellyekért fizetni kell, vagy pedig ollyanok, mellyet a’ Földes Ur, mint akaratja ellen tétetteket ingyen visza veheti. De vannak ollyan Irtványok is, mellyeket a’ Földes Ur a’ Telkekhez kapcsolt, vagy más szerződésekkel lekötelezett. Ezen utóbbiakról szó nein lehet, mert a’ Telkekhez adattak, már a’ Telkek járandóságai, a’ Szerződések alatt lévők pedig a’ Szerződés értelme szerént nyert természeteket megtartják. A’ többiekre nézve ellenben a’ Szólló értelme szerént 3 osztályt kell felállítani, t. i. az 1-ső osztályba tartoznak azon Irtványok, mellyek az Urbér behozatala előtt már megvoltak, a’ 2-ba az azólta az 1307-i 21-ik Törvény Czikkely idejéig származattak, és a’ 3-ba az azólta történtek. Az 1-ső osztálybelieket a’ Szólló vissza válthatatlanoknak tartja : mert az 1715. 8-ik Czikkely által az állandó Adó megállapíttatván annak fundusáül a’ Nemzet a’ Nemtelenek vagyonját, és az ezek által, birt föld használat ját fel ajánlotta; akkoriban a’ mint közönségesen tudatik, a’ Jobbágynak semmi Járandósága, sem pedig Terhe a’ Földes Urára nézve meghatározva nem volt. Ezen hijányt nagy emlékezetű Maria Therezia az Urbér béhozatalával iparkodott kipótolni, és mind azon Földek és birtokok, mellyek a’Jobbágy kezénél tab Itattak annál örök időkre meghagyaltattak, és meg is hagyatiathattak, minthogy annak Járandósága megszabva nem volt; következőleg akkor nem Jegyző-Kőnyv Il-ib Darab. 107
