1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

74. ülés

HETVEN NEGYE DTK ÜLÉS.

416

só az volt hogy azokra nézve kiknél conventiót rendel a’ szerkeztetek maradjon ki a’ §-phusnak a'vége, de az Előlüld más conventiót nem gondol mint amelly rosszabbá nem teszi a’ Zselléri sorsot, és igy meg szűnhet ezen aggodalom. — Még két Banatusi- Vármegyék is 800 □ ölet mellynek szokásába volta, nak, meg hagyatni kívántak, ezt ki vétel gyanánt megleheté állapítani _ határozzák el a’ Rendek.

Pest Vármegye’ 2-ik Kövegye Egy részben nem látja világosnak a’ redactiót, a’ 150 □ ölen túl tartozik é uj conventiora lépni a’Zsellér, vagy meg marad é a’ reginél ha ennél többet is bírt; a’ mire a’

Az Elölülő azt válaszolja hogy itt az Urbarialis Tabella Zsinór mértékül szolgál.

Pest Vármegyének 2-ik Követ je: így tehát azok, kik az Urbárium be hozatala után fundáltattak, szolgálni fognak attól a’ mit 150 □ ölön túl birnak.

Liptó Vármegye 1-só Köv. a’ Status quot, mellyet némelly Kővet Urak egy átall)án lógva megtartatni kivannak, más értelemben nem veheti — tsak hogy a’ Zsellérek Constitutivuma mindenütt a’ maga t ö kél letes épségében tarLatattván fel,abból a’ I öldes Úr semmit eine foglalhasson, ’sne curializálhasson, ésazt a’ regulázotthelyeken többé ne is változtathassa. — De ellenben ügy vélekedik, hogya’ jelen provisio áltál megállapitottmennyiség (a'Banátusi Megyéken kívül) mindenült zsinór mértékül szolgálamla’ jövendőbeli regulásokban. Éhez képpest azt tartja, hogy a’Földes Ur megindítván az Urbariális rendbeszedést, a’Zsellér Fundusokat is e’ szerint individualiter exaequalni, és a’ mennyire lebet egyenlővé tenni köteles, és tsak attól, a’ mit ezen szabályos mértéken feliül bima a’ Zsellér, kívánhat külön szolgálatot az Úrbéri arányban. Mert más külömben a’ kérdéses provisio nem tsak Világos ellenkezésbe jön az Úrbéri 1-ső Törvény Czikkely 8-ik §-ban b. alatt fogiáit. végzéssel, a’ hol az mondatik hogy a’ Jobbágyok, a’ törvényes mértéket feliül haladó tartozmányokat nem kívánhatják és új rendbeszedés alkalmával még a’vett Teleknek fölösleges mennyiségét is meg nem tarthatják; de az osztó igazsággal sem férhetne meg, hogy azon Zsellér, a’ kinek ház téré alig tészen 70—80 □ ölet, és ezen kívül semmi egyéb tartozmányai nincsenek, szinte annyi szolgálatot tegyen, mint az, a’ ki talán hat annyit is bírna. Szükséges tehát, hogy a’ mennyme lehetséges a’ Zsellérek is igazságos erány szerint rendbeszedettesenek, az által nem tsak minden kellemetlen érzések és panaszkodások meg előztessenek, de a’Földes Ur sem nyerekedhessen önkénye szerint, a’ Zsellér Fundusok feldarabolásával. — Ezen értelmet a’ jávallatba hozott módosításnak adatni, és előadását a’ napló Könyvbe iktatni kívánván ; egyébb eránt a’ Trencliéni 2-ik Követ azon észrevételét, hogy a’ vitatás alatt lévő §-ban Óvást kellene tenni arról, hogy bármi feldarabolt Jobbágy telki részeket bíró telkes Jobbágyokat. — Zsellérek Calhegoriájába ne húzhasson, és igy sullyossabb tractamentumnak alája ne vettessen a’ Földes Ur , nem csak azért, hogy már arról a’ 2-ik Törvény Czikkely 4-ik §-sában provisio tétetett, de azért is, hogy efféle Jobbágy Telkek elosztását és eldarabolásár, ügy is a’ Helység Urbáriuma Lajstromából meg tudni, és igy az eredeti Telek részre vinni lehet — éppen felesleg valónak lenni vélte.

Lngh Vármegye Köv. (Bernath) Meg egyez hogy az Elölülő vélekedé-