1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
73. ülés
IIETV E ISII A It M 1J) l K ÚL ÉS. 399 Az Elölülő megjegyzette Szeben Várossá’ Követ je előadására, hogy a’ Földes Urnák itt semmi önkény nem engedtetik, a’ Jobbágynak se lessz kára, mert tclyes kielégítést kap, a’ módról előtte lessz a’ KK. és Kendeknek a’ szabad határozás még arról is, hogy áfc Urbarialitások ne fogyasztassanak, és mindég evidentiába legyenek ; a’ mi pedig a’ Jobbágy vagyonja állandóságát illeti: erről már felyebb a’ 4-ik §-ban rendelkeztek, a’ midőn megengedtetett a’ Jobbágyok közt való szabad cserélhetés. Ugocsa Vármegye’2-ik Követ je kijelentette: hogy minthogy a’ regulatió csak permissive vagyon, kívánja ezen §-us’ 1-ső részét addig meghagyatni: a’ Jobbágy telyes kielégítése mellett. Trencsén Vármegye’2-ik Követ je arra tevéfigyelrnetessekké a’ KK. és Rendeket, hogy a’ cserélésbe meg kívántatik, hogy mind a’két fél benne megegyezzen, a’ szerkeztetés szerint pedig úgy áll a’ dolog, hogy ha a’ Földes Ur kívánja ’s bebizonyítja a’ szükségét, akkor elvevőd jön a’ parasztól, kívánná tehát ezt ki magyaráztatni, mellyre Az Elölülő megjegyzett«: hogy itt nem ollyan tiszta cseréről vagyon a’ szó; a’miről Trencsén Vármegye’ Követje beszélt, az meg volt illetve a 4-ik §-ban, itt csak az az eset, hogyha a’ Földes Urnák szüksége vagyon, a’ Jobbágy tartozzon oda engedni, töke'lletes kielégítése mellett. Árva Vármegye’ 2-ik Követje és a’ Turopolyai Nemesek Grófja az országos Küldöttség szerkeztetekére voksoltak. Az Egri Káptalan’ Követje pedig az egész §-us’ki hagyására, mert ez által minden jó a’ mi eddig a’ Jobbágynak adódott, tőle elvevődne. Po’son Vármegye’ 2-ik Követje a’ Földes Úri tulajdon tekintetéből kívánja ezen §-nst a’ szükségre nézve megtartani, ha pedig a’ Földes Ur csak könnyebbségét akarná eszközölni, azt csak egyesség által eszközölhesse, ha a’ Jobbágy is benne megegyezik. Buda Várossá’Követje felelni kívánván Abaüj Vármegye’ Követjének észrevételére azt mondotta : hogy ő a’ 5. R. 30. Czikkelyéből csak azt a’ következést húzta, hogy az industriálék abba is ki voltak téve, mint p. o. a’ szóllők, és így az elcserélendő leieken, vagy a’ hozzátartozandó földeken most is lehetnek a’ Jobbágynak industrialéi, ’s azok csere alá nem eshetnek. Szeged Várossá’ Követje is arra voksolt, hogy ezen §-us maradjon ki, mert ellenkezik a’ ne*mzeti iparral, és a’ birtok állandóságával. Nyitra Vármegye’2-ik Követje azt mondotta: hogy a’Földes Urnák jussa Vagyon ollyan feltételekkel adni által magáét másnak, a’ mint akarja; — a’ szabad adás vevés felett való tanácskozások alkalmával azt végezték, hogy a’ Földes Urnák tulajdonbéli Jussa fent maradjon, és igy most is a’ szerkeztetés mellett marad. Trencsén Vármegye’ l-só Követje igy okoskodott: tagadhatatlan, hogy itt nem tiszta cseréről, hanem hatalmas elvételről vagyon szó, az ellenkezők azt mondják tulajdonos a’ Földes Ur, hát a’ Jobbágy mi? ha nem tulajdonos legalább árendás, még pedig örökös, és igy nem lehet tőle el venni: vagy maradjon ki tehát a’§-us, vagy tevődjön bele, mind a’ két fél megegyezésével; — mellyre Az Előlülő megjegyzette: hogy az árendátortól vett hasonlatosság nem áll, mert az árendátornak is meg kell tartani a’ feltételeket, ’s ha a’ Földes 1 r 100*
