1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
72. ülés
HET UA/V KETTŐD IK LLES. 389 im ing nor ant em regressu“ azért is el hagyatni kívánja, mert ha meg áll — egészleu meg változik a’ §-nak ’a sanctioja „ut ad amissionem Summae procedi possit“. Az Elölülő: részéről ugyan mind egy, akár hozzá tevődjön a’ 5isálro regressu“ záradék, akár nem; mindazáltal ennek némelly esetben volna ereie, és a3 §-nak sanctioja fent maradna , abban tudi illik» ha az el adónak értéke nem volna. Posega Vármegyének 2. Követje utasításánál fogva azt kívánta, hogy az el zálogosított Tenutumok azonnal rövid utón vissza téríttessenek, a’ „sal~ ro regressu“ záradéknak be tételét nem ellenzvén. Pest Várossának Követje: a’ §. 2. részére nézve külömbség vagyon a’ „cifra“ és „contra“ szavak alatt értett esetek között, mert a3 büntetés csak azokra terjedhet ki, kiknél rossz lelküség tapasztaltaik, ezek pedig csak azok, a’ kik az Uraság ellenzése után is zálogoltak vagy cseréltek; a3 többi számos esetek többnyire a* szegény adózók által, nem tudván a’ Tilalmat, jó lelküen történtek, és azért illy kemény büntetést reájok szabni nem lenne igazságos; mellynél fogva a’ „citra“ szót ki hagyatni, és egyébb iránt az Országos Küldöttség!' szerkeztetést meg hagyatni kívánta. Beregh {Vármegyének 1. Követje : több előtte szóllott Követeknek azon vélekedésekben maga is osztozik , hogy ezen §-nak rendelése , melly szerént olly esetben, a’ hol az el idegenítés a’ földes Úr tudtával, 3s meg eggyezésével történt, a’ Jobbágyot annak vissza váltására kénszerítheti, ha úgy marad meg, a3 mint itten áll, magával Öszve ütközésbe jön, mert mire való egyébbre az illyen esetekbe a3 földes Ur meg eggyezése, hanem hogy a’ Jobbágya cselekedetét canooizálja, mellyet canonizálván magáévá tett, hogy megyen tehát minden helyes ok nélkül, a3 mennyibe itten semmi ok elő nem adatik, a’ maga cselekedete ellen. Maramaros Vármegyének Követje azt akarta meg mutatni, hogy ebben semmi öszve ütközés nincsen, mivel természetes igasság úgy mond, hogy midőn a3 földes Uraság meg eggyezésével a3 Jobbágy telekét, vagy földjét 4 vagy 5 esztendőre zálogba adja, akkor a3 kötött idő el telese után a’ földes Űr Jobbágyát a’ vissza váltásra szoríthatja — ha igy lett volna ki magyarázva ezen környiil állás, vagy más hasonló eset tétetett volna fel, akkor meg esméri a’ Szólló, hogy az öszve ütközés el enyésztetett volna — de ez itten érintve nem lévén, csak Divinatioból szólhatott a’ Maramaros Vármegyének Követje — ’s éppen a’ magyarázatja azt bizonyítja, hogy a3 dologba úgy a3 mint most fekszik, öszve ütközés vagyon, ezt tehát fel világosíttatni óhajtaná; — a’ mi továbbá ezen § utolját illeti, hozzá tétetni kívánná, hogy a3 földes Ur a* hire nélkül el idegeníteti telek után való Földeket, a’ törvényes Bizonyság jelen létébe tulajdon hatalmával is vissza foglalhassa, vagy ha azt maga erejével nem tehetné, Repositio utján is vissza vehesse, ha mindazonáltal ezen módosíttás el nem fogadtatna, utasításánál fogva az Országos Deputatio szerkeztetésénél marad. Trencsén Vármegyének 2. Követje: Hogy a’ Tolvajt büntetni kelletik, bizonyos, de ha ugyan ezen Tárgyban valakit Tolvajnak mondani lehet, az e3 a’ Tolvaj a’ ki az Ürbarialis földekre pénzeket ád? vagy az a’ ki a3 földeket el zálogosítja? de légyen bár mind a’ kettő, olly Törvényt nem is Jegyző Könyv II-dik Darab. 98-
