1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
72. ülés
386 HATVAN KETTŐ DTK ÜLÉS. a’ Földes Űr maga hatalma mellett az olly elzálogosított fundusokat viszsza foglalhassa, sok viszsza elesek történhetnének ez iránt,es ha ugyan a’ be öntött pe'nze't kell valakinek elveszteni, történjen az Bírói ítélet, de nem földes Urnák önkénye, vagy hatalmaskodása által. Az Elölülő: iSintsen itten semmi ellenkezés mert az első Czikkely 11 §-átol mellybe a’ zálogosítások sub nullit ate Contractus, et amissione Sunimae investitae t illatnak ezen §-nak második része, rnelly si vero citra szavakon kezdődik világosan foly , a’ mennyiben ezen esetben a’ malafides is fent forog; ellenben az említett 11-dik §-ban ki szabott generális regulából hol a’ zálogosítás cum Consejisu Dominii történik, nem lehet következtetni a’ Summa elvesztését, a’ mennyiben itten mala fides nintsen. Horvát Országnak 1-ső Követje a’ mint az előbbeni §-ban a’ Földes Űri engedelem nélkül lett Cserékről az mondódik: quod rescindibilia és e’ szerént ipso jure nulla sint, ügy a’ hasonló elzálogosításokról is azt kell tartani mellveket már az eddigi Urbárium is szorossan eltiltotta, ennél fogva azt kívánta hogy az illy elzálogositások Magistrátualis személy közben jövetele mellett a’földes Úr által maga hatalmával viszsza vétettessenek, a’vevő pedig a’ Törvény útjára igazittasson. Pest Varmegyének 2-dik Követje Utasításánál fogva az Országos Küldöttségi szerkeztetekhez állott. Tolna \ ármegyének l-ső Követje utasításánál fogva az Országos Redactióhoz kéntelenittetik állani, de a’ miket az Előlülő böltsen előadott hogy tudniillik a’büntetés tsak azokat érheti, a’ kiknél rósz lelkűség tapasztaltatik, azt látja hogy a’ Sanctiora nézve ezen redactio mint most áll nem volna igazságos, — mert külömbséget lát abban ha valamelly Jobbágy a’ Telkét Uraságának ellenzése után is elzálogosította vagy tserélte, vagy' ha nem tudván az engedelem szükségét vett valamelly Jobbágyi földet zálogba — az első esetben a’ rossz lelkűség méltán büntetik, a’ másik esetben csak tudatlanság lévén büntetést nem érdemel — azért a’ Redactióba azon szót citra ki hagyatni, ’s lígy tétetni kívánja: si verő contra Dominalem assensum etc. etc. melly változással az Országos Redactiónál marad. Az Előlülő a’ Büntetésnek törvényes alapja a’ jó vagy rósz lelkűség; az elzálogositások az eddig Törvény helyett szolgáló Urbárium által tiltva vannak, tehát a’ Zálogba vevőt a’ rósz lelkűség béllyegétől csak az Uraságnak valóságos , és nyilványos meg egyezése mentheti meg, ’s ennél fogva ezen a’ hely en a citra szó is jól áh Bars Vármegyének 2-dik Követje: A’ kérdéses elzálogosításokhoz vagy hozzájárult az Urodalmi megegyezés, vagy nem; ha hozzá járult, a’ kiváltásra való kénszerités ezen engedelemmel ellenkezik, és a’ büntetés is, mert a’ Jobbágynak talán épen akkor nints a’ viszsza váltásra módja, és így tsak ügy teljesíthetné azt, ha az Ur adna reá pénzt; — ha pedig a’ földes Úri megegyezés hozzá nem járult, kié lesz az investiáll Summa? az adó ’s vevő ezen esetben egy formán bűnösök; ennél fogva az első esetben hagyattasson ki, hogy az Ur a’ Jobbágyot a’viszsza váltásra kénszerítlieti, a’ másodikban pedig a’Büntetés nem lévén idomzatban a’ vétséggel, fel bontható légyen ugyan a’ zálog, de a’ pénz letétele mellett.
