1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
67. ülés
HA T V Aft H BT EDIK ÜLÉS, 287 Ung Vármegye’ Követje Bernáth Sigmond Borsod Vármegye’ aggodalmában nem osztozhat, mert a’ Vármegye’ kötelességében áll fel ügyelleni, hogy a Jobbágyság ne nyomattasson, attól tehát hogy az Uraság’ Tisztye azt sanyargassa, larlani nem lehet. Az Elöülö: Borsod Vármegye’ aggodalmát szinte feleslegesnek látta, mert minek utánna a’ 2. szakaszban meg határoztatott, hogy a’ költözendő Jobbágy Úti levelet a’ Vice íspánytól, vagy Szolga Bírótól uyerjen, ónként következik, hogy ennek tudta nélkül telkét a’ Jobbágy oda nem hagyhatja, és így Deserta sem lehet, e’ szerént a’ telek’ el hagyásának okai a’ Vármegye’ Tisztviselői előtt, kiknek az adózó védelme kötelességekben áll, mindenkor tudva lévén, tartani nem lehet, hogy az Uraság’ Tisztyei a’ Törvén/1 ki jádszásáia a’ Jobbágyság’ el nyomását gyakorlani merészeljék. Ez után a’ többség kívánságát a’ jelen Szakasz* meg hagyására ki jelentvén, az meg állapíttatott. A’ dj §. olvastatván. Szabolcs Vármegye’ 1. Követje azon szavakat. ,,Colonorum quispiam Jilios plures, quamvis in Communione secum viventes habens“ a’ következendőkkel fel váltatni kívánta: 3lfilios plures distinctam Oeconomiam ducere volentes, et valentes“ de ez el nem fogadtatván, az egész Szakasz meg maradt. Az ej §. olvastatván. Báts Vármegye’ 1. Követje ki jelentette, hogy Küldői azon tekéntetből ki menve, hogy a’ ki szabott mennyiségen túl a’ Jobbágyok telkeket ne bírhassanak, el határoztatni kívánják, hogy a’ Maximummal bíró még akkor sem vehesse által a’ telket, midőn azt a’Jobbágy adósság fejébe le kötötte> hanem a’ telek Szolga Bíró által el kótya vetéltetvén a’ hitelezőnek egyedül a’ hitelezett pénze fizettessen visza. Ezen kívánsága azomban a’ Szólló Követnek el mellőztetvén a’ fel fogott §. meg állapíttatott. Annak utánna a’ 12. §. olvastatván; Erre nézve Az Előülő vélekedését csupán arra szorította, hogy az illyetén zálogos, vagy ehez hasonló lekötések’ rövid úton való meg semmisítése via Summaria vagy is politica úton történjen; Torontói Vármegye’ 2. Követje a’szükség’ esetére a’Jobbágynak is meg engedtetni kívánta, hogy telkét el zálogosíthassa, mert igazságtalannak vélte, hogyha tűz, vagy más szerencsétlenség miatt kéntelen magát adósságba verni, jószágától örökösen meg válni nem kívánván, annak egy részét adósságai’ ki fizetése tekéntetéből el ne zálogosíthassa, ’s az el zálogokat ismét visza ne válthassa. Trencsén Vármegye’ 2. Követje azon ki fejezést: „az illető Szolga Bíró által rövid úton a Tiszti Ügyész1 jelen lettébe meg semmisíttetnek“ a’ deák szerkeztetésbe pedig: 33via summaria per concernentem Judlium in praesentia Fisci Magistratualis rescindi“ egy átallyán ki hagyatni kívánta, mert eddig a’ Szolga Bíró politika úton a’Vármegye’ Ki küldése nélkül semmit sem tehetett, abban tehát, hogy most a’ Szolga Bírónak a’ Vármegye’ ki küldése nélkül munkálódni meg engedtessen, meg nem egyezhetett, részént azértt mert ez bé vág a’publico politicum’ el intézésében, a’ mellyet meg előzni nem kíván, részént pedig azért, mert a’ Szolga Bírói hatalom ennyire ki terjesztését veszedelmesnek látja, példa erre az 1825. Esztendő, a’ midőn a 72 *
