1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
57. ülés
Ő T VEN HE TE I) IK ŰL É S. 111 még azt sem fogja megengedni, hogy a’ talált, es felfogandó gyermeket önnön tetszésé szerént, és saját vallásába nevelhesse. A’ Szólló a’ Fó Rendektől inkább azt a’ felszólítást várta, hogy minekutánna a’ Királyi Kincstárnak úgy is teme'rdek költségéi vágynak, ’s az adózó nép pedig mostani terheit is alig képes viselni, nyúllyon az egész Nemzet’ generositásához, állítson fel az Országba , Szülő, és Árva házakat, most pedig! mivel azt a’ Fő Rendek nem tévén elégnek tartották a’ szegény talált gyermekek’ lelki neveléséről való gondoskodást; bízzák, és hagyják azoknak egész gondviselését, és nevelését annak nagylelkűségére, és jó tetszésére, a’ki őket megtalálván felfogja. Hallotta a’ Szólló, hogy a’ talált gyermekeket a’ Vármegyék’ Házi Táraikból tartják, és igy rólok elég rendelés van téve — Eorsod Vármegyében is úgy volt az hajdantól fogva» most azomba nem rég a’ Helytartó Tanács azt parancsolta, hogy a’ talált gyermekeket ezután ne a’ Házi Cassa, hanem azon Községek tartsák, mellycknek határában találtattak. Ez a’ rendelés sokkal boldogtalanabbá tenné a’ talált gyermekek’ sorsát mint eddig volt; tett is az ellen Felírást Borsod Vármegye, de azon rendelés még vissza húzva nincs. Több észrevételekkel fel hagyván a’ Szólló, magát az üzenet’ megállapítására nyilatkoztatja. Gömör A ármegye’ 2-ik Követje is az Izenethez ragazkodván. Esztergom Vármegye’ 2-ik Követje szinte azon vélekedésbe vagyon, hogy a’ talált gyermekek’ sorsát javítani kelletik; de kérdi már most mikor lesznek azon gyermekek jobb sorsba helyheztetve, akkor é, midőn azokat a’ Zsidók is, vagy mikor csupán Keresztény nevelheti? Állana talán az első, ha a’ Zsidók polgári jusokkal bírnának, de most midőn a’ polgári Jusok megnyeréséért annyi ezer forintokat kell neki költeni, bizonyára nagyobb jót vesznek a’ publicumtól, ha csupán a’ Keresztény vallásba neveltetnek. Meg nem áll a’ Trencsényi Követ’ azon állítása, hogy a’ talált gyermekeknek a’ Zsidó vallásba való nevelését meg nem engedni annyit tesz, mint azt akarni, hogy azok elveszenek, mert az illy es gyermekek’ nevelésére Hazánkba több, vagy kevesebb Intézetek vágynak; — a’midőn a' Szólló ezen Intézeteket előhozta, távúlsem kívánta Megyéjét magasztalni, tudván azt, hogy e’ részbe törvényeink csakugyan hijánosak, egyedül annak megmutatására említette meg, hogy Hazánkba, hanem bízzuk is Zsidókra az illyes gyermekek’ nevelését, azok még sem vesznek el; hogy pedig a’Fő Rendek’ Intézetek tételére a’ Karokat nem serkentették, oka az, hogy az indítványi Jus ezen Tábláé, a’ hol szinte számos adakozók találtatnak. Somogy Vármegye’ 1-ső Követje szinte polgári just akar ugyan adni a’ Zsidóknak, de előadását az eránt feltartja a’ maga idejére, most egyedül azt hozza fel, hogy mivel Hazánkba a’ bevett vallású lakosokon kivid nem csak Zsi• dók, de más bé nem vett vallásuak p. o. Ouakkerek is, ha egyéb kép’ nem, mesterség, és kereskedés végett mcgfordúlván illyes kitett gyermekeket találhatnak, minthogy ezen gyermekek, a’ mint Borsod Vármegye’ Követje helyesen emlité: „res nullius“ ezeket mint proprietását az veszi által, a’ ki találja, és felfogja, ennél fogva, mivel kiki a’ maga jószágával azt tehet, a’ mit akar, nem látja által, miért kellenek a’ bé nem vett vallásuakat attúl, hogy az illy felfogott gyermekeket ön vallásaikba nevelhessék, eltiltani, ugyan azért az Izenet meghagyását kivánja. Torontál Vármegyének l-ső Követje vélekedését így adta elő: Alidon . " 28*
