1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
57. ülés
110 Ö T VEIS HE TE DI K ŰLÉ S. fogva 5 tolok is jó polgároknak neveltetését a’ Haza biztosan várhassa. Azt hiszi a’ Szólló Követ, hogy a’ Karok és Rendek felakarják azon népet más a’ Haza’érdekeivel egyezőbb állapotra emelni; most tehát ezen tekéntetek szerént kell cselekedni. Ezeknél fogva a’ Szólló az Izenet mellett marad. Trencsén Vármegyének 1-ső Követje, mikor a’ vallást tiszteletbe tartja, akkor az emberiséget megvetni, azt lealacsonyítani nem kívánja, már csupán azért, mert a’ Zsidó vallás Hazánkba Törvény által he nincsen véve, olly törvényt hozni, hogy a’ talált gyermek azon vallásba ne neveltethessen, épen annyit tenne, hogy az illy kitett gyermeket vagy csak Kereszténynek kell megtalálni, vagy azt a’ házi Pénztárból tartani, vagy épen azt akarni, hogy vészén el, ez pedig valóban az emberiség ellen volna. Azt hiszi a’ Szólló , hogy ha a’ Zsidó vallás szinte moralis princípiumon nem épült volna, a’ Kormány azon valláson lévőket soha bé nem eresztette volna — és jámbár megkelletik vallani, hogy a’ Zsidók közt nincs olly magas lépcsőn a’ moralitás, mint a’ Keresztények közt, de még is sok becsületes Zsidó vagyon, a’ kire az illy gyermekek’ nevelését bátran lehet hízni; de épen azért, mivel a’ moralitás nálok alantabb lépcsőn áll ezen bizodalom által is serkenteni kell őket a moralitásra, ugyan azért az üzenetre szavaz. Rács Vármegye’ 1-so Követjét azon félelem, hogyha a’ talált gyermeket Zsidó vallásba nevelni tiltatik, sok illyetén gyermekek’ élete veszedelmeztetik, mert a’ Zsidók azokat ott hagyják, a’ hol találják, ’s fel nem fogják venni, vélekedéséről el nem mozdítja , mert a’ Zsidóban is feltesz annyi moralitás’ léttét, hogy ember társát elveszni nem hagyja, azt felvévén, minthogy tudja, hogy a’ Törvény szerént ő azt maga vallásába nem nevelheti, oda adja annak, a’ kinek a’ nevelést a’ Törvény megengedi, nem is mozdítja a’ Szólló Követet azon tekéntet, hogy ha az illy gyermeket gazdag Zsidó találván, őn vallásába nevelhetné, annak talán ezereket hagyna, mivel nem mind gazdag embert, de bizonyára mind jó polgárt kelletik nevelni, ugyan azért azon vélekedésébe, hogy a’ talált gyermekek csupán a’ Törvény által bé vett vallásokban neveltethessenek, továbbá is megmarad, egyébaránt megvallya a’Szólló Követ, hogy a’Zsidóknak polgári just adni még mostan nein akar, és azokat nem a’ Törvényhozó , de inkább a’ gyapjús Kamarába kívánja látni. Borsod Vármegyének 2*ik Követje, magát e’képen fejezte ki: Minnyájunknak, kik a’ Haza’ földjén születtünk közönséges Anyánk a’ Haza, oltalmazunk, és védünk egyaránt a’ Törvény, és a’ Fejedelem, ezekre mind liármokra nézve semmi sem érdemel nagyobb figyelmet, mint a’Polgárok’ élete’ megtartása, — a’ Statusok előtt vagy csak egy Polgár életének is megtartása akar az palotában, akar gunyhóba született olly betses, olly fontos, hogy annak eszközlésére semmi áldozat drága nem lehet. Méltán számot tartanak erre a’pártfogásra a’ szegény ki tett gyermekek is — mikor őket vad szívó Annyaik kiteszik, cl hagyják, ők az emberiség’ tulajdonává válván, áll reájok nézve is az: „res nullius cedit primo occupantiM minden, a’ki illyen boldogtalan gyermekeket talál, ’s magát embernek nevezni meri, köteles azt felfogni, a’ haláltól megmenteni, sőtt ha azt nem teszi, okvetetlenül megbűntetődik, azt meg is érdemli ; azért is a’ Státusnak el kell követni mindent, hogy olly rendelést ne tegyen, melly miatt valaki az illy szerencsétlen csecsemők’ felfogásától elrettentessen, elrettentetne pedig, hogy ha előre is tudná, hogy az Ország’ Törvénye neki
