1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
468. országos ülés
168. ÜLÉS I. Május. 313 ‘gne ;se ma Ezután a’ Nádori Itélőmester felolvasta a* szállás szabadsága és a’ Békési sérelem tárgyában készült Fo Rendi DCCCXVI szám alatti Viszonizenetet; mellyet a’ Rendek, előbbiekhez ragaszkodván einem fogadtak. CsoDgrád Vármegye Követe (Klauzál) Miután Ö Felsége megegyezni méltőztatott abba, hogy a’ magyar nyelvi szerkeztetés légyen az eredeti és üdvözlése elhatározó, részéröl a3 maga rendjében látja lenni azt, hogy első alkalom- gjarúl java mai, midőn a’ Magyar nemzetnek Királyát kebelében, és az Országgyűlésén tátik, tisztelni szerencséje lészen, és így a' holnapi napon a3 tisztelkedó' Küldöttség már magyar Nyelven tisztelje és köszontse megszeretett Királyát. — O tehát ezt Megyéje nevébe kívánja elhatároztatni. Az Elölülő: Ezt szokatlan és egyszer’smind az idő rövidsége miatt lehetetlennek találván, kérte a’ Rendeket, hogy ezen kívánsággal hagyanak fel, és a részben a’ régi szokást tartsák fen, bizonyos lévén az is, hogy ez tettleges újjitás, könnyen a’ tisztelet elleni lépésre magyáráztathatna. Vass Vármegye 2-dik Követe: Noha eddig szokásban volt is a3 deák nyelven való megköszontés, ezen szokás a3 magyar Nyelvben kiadott Kir. Válasz által egészen megváltoztatván, részéről pártolja CsoDgrádot. Az Elölülő' ellenveté azt is, hogy O Felsége erre nem lévén elkészítve, ez néki terhére válna — erre Csongrád Vármegye Követe (Klauzál) azt felelte: hogy a3 Rendeknek nem az volna kívánságok, hogy 0 Felsége magyar beszédet tartson, csak azt kívánnák, hogy a’ Felség tiszteletére rendelt Küldöttség magyar Nyelven köszöntse meg O Felségét, Ki tetszése szerint deákul, vagy magyarul váloszoljon — noha ezen utóbbinak felettébb és szívből Örvendene, abba ok határozni nem kívánnak. Nógrád Vármegye 2-dik Követe is Csongrád mellett nyilatkozott, hasonlóan Arad Vármegye 2-dik Követe, és Baranya Vármegye 2-dik Követe is a’ Csongrádi indítványt pártolták. Az Elölülő pedig annál fogva is ellenzé, mert a’ Felírások is két nyelven küldetnek. Bács Vármegye 1-sÖ Követe: Már az Országgyűlés elején volt szó arrúl, hogy a’ Küldöttségek Szónoka mindenkor magyarul szóljon, sott akkoriba az is forgott kérdésbe, hogy a3 Szónok beszédét az Ország Rendei elolt felolvasni köteleztessen, azonban részént az idő nyeresége tekintetéből, mellyet az illyetén beszédekkel elvesztettek volna a’Rendek, részerint pedig azért, mert az illyetén beszédeknek semmi diplomaticai erejek nincsen, ebbeli kívánságoktól elállottak, most is tehát noha részéről legforróbban óhajtaná, hogy a’ Felség ne csak magyarul tiszteltessen meg, hanem hogy magyar Választ is adjon, illy helyheztetésbe azonban, midőn már az idő is rövid, a’ dolgot hátráltatni nem kívánván, az Elölülőt pártolja. Csanád Vármegye 2-dik Követe: Pártolja Csongrádot, hogy pedig a’ Felírások is két nyelvben küldetnek fel, semmi ellenvetés, mert itt a3 megköszontésről lévén a3 szó, minthogy az eredeti Nyelv a3 magyar, elkerülbetet. lenül szükség, hogy magyarul tétessen, tiszteltessen meg Ö Felsége. Jegyző-Könyv XIV. Darab. T9
