1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
456. országos ülés
\ 226 456. VLÉS. 20. Aprilia. Excerpták. / Továbbá a’ kiszemelt, 's még a’ jelen Országgyűlésen törvénybe tétetni kívánt tárgyakat illető izenet javallatot olvastatta. — Azon pontra nézve, melly a’ porták egyenlítéséről szóll. Horvát országnak 2-dik Követe így elmélkedett: a’ jelen izenet javalletban a* KK. éé RR. elébbi szándékoktól nyilván eltérvén, már azt kívánják . hogy az Ország Nádora a* magyar adónak bizonyos mennyiségét Horvát országra róvja, a’ többi adóra nézve pedig, melly a* magyar Törvényhatóságokra jutand, az utolsó országos öszveirás adatira figyelmezve egyedül a’Magyar országi portákat igazítsa ki. — Minthogy e’ szerént a’ KK. és RR. továbbá a’ Horvát országi portáknak a’ Magyar országiakkal való öszvesítését nem sürgetik; a" Magyar országi porták egyenlítése sem látszatik akadályt szenvedni; ellenben a’ KK. és RR. azon megmásult szándékuk is, hogy jóllehet ezen Országgyűlésen több fel nem ajánltatott, Horvát Ország még is jobban megrovattassék, ha a’ Törvény az Országgyűlési gyakorlat, és a3 Törvényhozás történetei figyelembe vétetnek, helyesen meg nem állhat, és alkotmányunk sérelme nélkül tellyesedésbe nem hozattathatik. — Ugyan is miután általunk Horvát Ország nevében az eddig adó mennyiség ismét felajánitatott, és O Felsége azt nem csak elfogadni, hanem az 1790: SQ-dik Törvény Czikkelyre való hivatkozásnál fogva elkülönözött felajánlhatási jogunkat elismérve, azt továbbá is megerősíteni méltóztatott, semmikép által nem látom, hogyan és ki által lehessen még ezen felül több adóval Horvát országot megterhelni? annyi bizonyos,hogy Horvát Ország Rendei ezen törvénytelen teher elfogadására nem köteleztetlietnek — még azon esetre is, ha kimutathatnék, hogy aránylag Horvát Ország kevesebbet adóz, mint Magyar Ország, ez csak arra szolgálhatna, hogy a’ Kormány, és a’Horvát országi Rendek közt teendő ujjabb alkudozás tárgya legyen. De innen a’ Magyar országi adónak kevesbbülése éppen nem következhetik, a’ minthogy már a5 mostani adó mennyisége a3 Magvar országi Rendek áltál még 1764-ben a’ Horvátok nélkül felajánltatott. Továbbá ha 1790-be a3 Horvátok kívánságára az őket illető adó is ámbátor külön véve a3 Magvar Országi Gyűlésen intéztetni nem kezdődik vala, senkinek eszébe nem jutott volna, az iránt kérdést támasztani, ’s a’ mint soha a’ Horvátok azt nem kívánhatják, hogy helyettük a’Magyarok adózzanak, úgy viszont jussal senki sem követelheti, hogy a’ magyar adónak egy része a’ Morvátokra hárittassék — minthogy az 1790: 5t)-dik Törvény Czikkeíy, és az 1802-dik országos végzésnek igaz értelmét több ízben megfejtettem, a’ KK. és RR. magyarázatát pedig közben jött kegy. Kir. Válaszok ügy is helybe nem hagyták, ez úttal egyedül azt említem; hogy l802- ben is az adó Követeink által különösen ajánltatott fel, és a’ Felírásban a’ Horvát országi adónak különös megemlítése tétetett, hogy a’ kerületi izenetben foglalt azon okoskodás, mi szerint az 1790: .59-ben előforduló separatim szó csak Horvát Országnak a’ hatóságok közt teendő adó feloszhatásának jussát jelentené,— hellyét nem állja, minthogy ez lévén minden magyar hatóságnak jussa a5 mondott törvényben felesleges és hasztalan lenne azon szónak megemlítése; azon indító ok pedig, hogy most a’ KK. és RR. az adót mind Magyar országért, mind a’ kapcsolt részekért egyetemben felajánlották légyen — mint jóvá nem hagyatott ujitás erősségül nem szolgálhat, mert csakugyan a’ mostani Orazággyúlése alatt is a’ Horvátországi adó külön ajánltatott fel, és ezen felaján-
