1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
456. országos ülés
450. OLKS. 20. Aprilis. 219 % Borsod Vármegye 1-ső Követe előadta, hogy Küldői a’ regulamentalis alimentatiot, mellyre törvényes köteleztetést nem ösmernek, hosszas tapasztalásból tudván annak a’ földnépére való súlyos és káros voltát, hováhamarább megszüntetni kívánják — ezen szent pontból tekintve önként folyik, hogy tárgy körüli felvilágosításokra szükség nem lehet, ’s így akármi országos Küldöttségnek muukálodása és felesleges, ugyanazért a’mostani módosítást el nem fogadván, e’ kérdéses §-ban az elöbbeni szerkezet meghagvatására szavazott. Nyitra Vármegyének 2-dik Követe így nyilatkozott Unghnak Követe azt állítá, hogy ha ezen izenet megáll, akkor meg van az Ország által ösmerve azon elv, mellyet a’ kegy. Kir. Válasz magában foglal, t. i. hogy az alrmentatio valóságos teher az Országra, és így az Ország ezt reluálni kívánja. A’ szolló ha ezen elvet az izenetbe rejtve látná valóban ellenkezőkép nyilatkozna, mert ö Megyéje részéről, de az országnak nevezetes többsége is bizonyára az alimentationak megszüntetését minden reluta nélkül akarja kivívni, hiszen éppen azért rendeltetik a’Küldöttség, hogy e’tárgyban öszveszedvén minden dátumokat annál könnyebb lehessen kivívni az alimentationak megszüntetését, egyéberánt itt az a’ vitalis kérdés, hogy az ellenkező rész az alimentationak megszüntetését vigy mint conditiot sine (pia non akarja öszvekötni a’ T. Törvény javallattal úgy, hogy ha a’ Kormány ezt el nem fogadná, az egész T. articulus el essen, erre a* Szolló Megyéje részéröl reá nem állhat, mivel praegravalva lévén Megyéje, ennek megállapításától várja a’ portáknak rectificatioját, és ezáltal az adózó népnek könnyebbítését. Szabolts Vármegye 1-ső Követe a’ szerkezet kitételében is felakadva minthogy a’ §-us végén olvasható ezen kifejezést legjobb és legigazságosabb móddal leendő felváltását nem látta megegyeztethetonek azon kimondott elvvel: hogy a’ katona élelmezés nem Törvény szabta teher, ha tsakugyan meghagyatnék a’ szerkezet, legalább azon kifejezés kitörlésével azt kívánta világosan kitétetni: hogy az eddigi regulamentalis alimentationak surrogatuma se lehet. Szabatka városának Követe tökélletesen egy értelemben lévén Eperjes városa Követével, annak előadását magáévá is tette. Baranya Vármegye 2-dik Követe, miután a’ többség a’ kerületi Ülésben készített módosítást elfogadván, ezen Törvény Czikkelynek előbbi 6-ik §-sa érdemileg változtatást szenvedett volna, a’Szónok e’jelen Törvény Czikkely felterjesztésének ellen óvást mond, és ezen kijelentést igazolása végett kívánja a’ napló könyvbe iktattatni. Nyilvános lévén az izenet melletti többség, az Elölülő annak megállapítását kijelentvén az olvasást folytatta. — A’ 7-dik §-ra nézve. Sopron városának Követe így szollott: mennyire ezen 7-dik §-ban az kívántatik meg, hogy a’ katonai szállások adásával sem aJ jobbágy földnek használatát azután vásárló, sem pedig azok használatában már ben lévő nemesek'továbbá ne tartozzanak, kötelességül tartja, azok következésében, mellyeket e’ tárgyra nézve már többször kijelentett meg nem egyezését itt is kimondani, egyszersmind áltáljában, arra nézve, hogy a’ jobbágyi földön lévő nemesek közt semmi külömbség ne legyen, és hogy minden valódi tehert úgy, mint a’ többi jobbágyok viseljenek, újonnan a’ mint az Eperjes városa is érintette, óvást tenui, a’ napló könyvbe be iktatandót. 4 J V - ií üt) v
