1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
456. országos ülés
218 450. ÜLÉS. 20. Aprilis. kezeiét kívánta megtartatni, ^ad Vármegye Követének előadására azt a’ megjegyzést tévé, hogy éppen nem látja, annak előzményeiből hogyan lehessen következtetni azt a’ m‘t mutatni akart, mert az adó fundusából némelly Megyékben történt helytelen foglalások csakugyan azon kérdéssel, v ally on a’ nemes ember a’ jobbágy telek használatától fizessen e’, vagy sem— öszvefűggésben távolról sints. Nógrád Vármegye i-ső Követe, nem lévén a’ javallat ellen kifogása egyedül azon okból szollak lel, nehogy Arad Vármegye Követének Nógrád Vármegyét érdeklő hibás előadását helybenhagyni látszattassék — igaz esméret után, úgy hitte a1 Szolló meggyőződött volna Arad Vármegye Követe, hogy a’ Nógrádi Megyében a1 földes urak által eszközöltetett népesítés jóval felül múlja mind azt, mi vagy elpusztult, vagy elfoglaltatott volna. tjngb Vármegye Követe Bernát Zsigmond imigy szokott: Bele őszültem azon tapasztalásba, hogy a’ reménységek országában rnilly kellemetesen lehet élni, — de hiszen kevés valóság van benne. E’ különös kedvező Kir. Választ e’ tárgyban nem vártam, mert tudom azt, miszerint a’hajdankortól fogva a’Kormánynak mindenkor forró óhajtása az, hogy a’ nemesség adózzék, ’s hogy régtől fogva hasznos az aerariumiiak a’ katonai alimentatio, — következéskép különös reménységgel nem ketsegtetem magamat. Ezen Kir. Válasz tartalma tehát csudálkozásra nem bírt, de csudálkozásra bir éngemet a’ magunk álladalma. — Eleinte mikor a’ Kormányra nézve illy érdekes kérdés előfordult, a’ KK. és RR. magok részekről hasonló érdekes kérdést tettek melléje, ’s Törvénykönyvünk bizonysága szerént a’ közönséges tractatus utján úgy végeztetett el a’dolog: mi szerint adtunk, hogy adjanak — a’mostani esetben pedig csak reménységgel táplálnak, nem pedig adással. — Az mondatik: hogy egy Küldöttség, melly egyszersmind egy másiknak super küldöttsége intézze el a’dolgot, ’s nem nagy köpönyegesítéssel, hanem világosan kimondatik: hogy azon teher törvényesen a’ népen fekszik. — Továbbá ugyanazon Kir. Válaszban azt mondja ki 0 Felsége nyilván, hogy azt ollyannak tartja t. i. mint az intertentionak folyadékját, — ez az adóbeli Törvény Czikkelyben ben foglaltatik, ezt magam sem tagadom ’s azon országos Küldöttség, ezen nagy engedményéért, mellyet a’ Kormán.' nak adunk, áltálján fogva kinem elégíti, ’s attól soha azon reménységben nem vagyok, hogy abból az alimentationak megszüntetése jövendőre nézve kijöhessen. —Sokat szollottunk e’ tárgyban, a' Rendeket untatni nem akarván, a’ mennyiben lehet, fentartani kívánja a’ 6-dik §-át elébbeni szerkeztetésünknek, hogy valahára ne levegőért, és gőzért adjuk oda a’ Kormánynak kívánságát, hanem valóságos resultatummal cseréljük fel azt. Torna Vármegye i-ső Követe azt mondá, hogy az egész T. Törvény Czikkelynek 6-dik szakasza volt az egyedül, melly Küldői nézeteivel megegyezett, igen természetes tehát, hogy ő a1 ki azon Törvény Czikkeh nek min den más pontjait áltáljában és mindenkor ellenzetté, ezen pontnak megváltoztata savai még inkább ellenzenie kell, ’s azt legkissebb részben sem fogadhatja el. Már most azonban minekutánna a1 dolog ügy szólván el 'an döntve, mi nemű e vetlen következései lehessenek annak polgári alkotmányunkra, vizsgálni többe nem akarja, mert elegen vágynak úgy is polgári alkotmányunknak ellenségei, sőt óhajtja inkább, hogy a’jövendő törvényhozás böltsessége ,képes legyen e zen Törvény CzikkeLyből is hazánk boldogságát kifejteni. 4