1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
456. országos ülés
450. ÖLh'S. 20. Aprilis. 2I§ vén, azt sem törvényesnek, sem olyannak melytől tsak aJ megváltás utján lehetne menekedni, einem ismérik. Eperjes városa Követje előbbi nézeteihez szorosan ragaszkodik, a’mel- 1 vek kel úgymond a’ kegy. Kir Válasz valdságos szelleme is megegyez. A’ ki valamely társaságba önként belép, annak minden jótéteményeivel, és hasznaival él ugyanazon társaság mindennémii terhei elviselésére is az örök ész szent Törvénye szerint köteles, különben sem a’ szegény nemes embernek, sem nemtelen társainak, ’s így a’ nemzetnek is bóldogságát, soha sem lehet eszközleni, meg nem szűnvén köztük a’ viszonyos agyarkodás, gvülölség, és irigység. A’mi ezen izenet és Czikkelynek egész tartalmát általánosan illeti: a’ mennyire abban az adó fundusa a’ Vármegyékben akármiképen megcsorbül; annyira a’ szabad Királyi városok terhei bizonyosan szaporodnak, tehát az adó fundussa minden csonkítása ellen, továbbá is óvást tészen. Szerém vármegye 1-sŐ Követe, múlt esztendei November 24-én előadta már utasítását, mi szerint Küldői kívánják inkább az egész T. articulust elhalasztatni, mint abban megegyezni: hogy akár a’ jobbágy telken lakó nemesség terhei eránt egy tökéletlen Törvény hozattassék, akár pedig a’ katona tartás terhe a’ köznépre nézve is melleslegesen törvényesittessék. Ezen utasítása a’ szolló Követnek még most is fenállváu, kötelességének tartja kijelenteni, hogy a’ jelén izenetet el nem fogadja, hanem a’ kérdéses 6-dik §-sz elobbeni szerkeztetéséhez ragaszkodik. Trencsén Vármegye 2-dik Követe, a’ tárgy érdemére elfogadta a’ kerületi szerkeztetést, egyedül Arad Vármegyének azon ellenvetésére, hogy Trencsén Vármegyében az urbér behozatala ólta bizonyos depopulatiók történlek vólna, és a’ depopulalt telkeket a’ nemesség foglalta volna el, felelettel tartozik. Nem tudja ugyan a’ Szólló, hogy azon statisticus adatokat Arad Vármegye Követje mitsoda kútfőből merítette; elösméri azonban azt, hogy akkor, mikor még az alföldnek nagyobb része impopülálva nem volt, felsőbb Vármegyéknek több portái voltak, és igen is tudja, hogy Aradnak majdan egész 1765- dik esztendeig tsak 54 portái voltának, a’ népesítés azonban, nem annyira Arad Vármegyei és egyéb alföldi Megyék birtokosai, de a’ Kamara által és Cameralis contractusok következésében, mellyek szerint birtokaikat, a’ birtokosok donatio mellett nyerték megtörténvén, természetes, hogy portái is ezen Megyéknek szaporodtak, és a’ felföldtől, a’ meily annyira terhelve vólt, levétödtek, de még most sem azon irányban, mellyet a’ köz igazság tekintete kívánná, abból tehát hogy több portái voltak ez előtt a’ felföldnek mint most, nem lehet következtetni azt} hogy a’ nemesség valamit a’ portalis íundusból elfoglalt vólna, és ezt ugyan a’ Szolló soha el nem ösmerheti. Ott a’ hol még számos törsökös famíliák birtokaikat Árpád férfi ágából származott, és dicsőségesen uralkodott Királyoktól nyerték, a’ kik nemesi birtokaiknak nagyobb részéi, jó szántókból, és akaratokból nem pedig a’ Camara által, vagy Cameralis contractusok következésében impopulálták, a’depopulatiót feltenni sem lehet, a’ felvigyázói egyéberánt az adó fundussára nézve éppen ezen Megyében olly sikerrel^ és pontossággal gyakoioltatik, hogy az urbér behozatala ólta, a melly a Törvény értelme szeriut elhatározó időszaknak e3 tárgyra nézve tekintetett, alig lehetne egy telket is mutatni, a’ melly az 1-sŐ rész 40; czímje esetét se vévén ki foglalás mellett a’ földes ur birtokában jutott volna, de ha találkoznék is illyetén tel— 54 *