1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

447. országos ülés - 448. országos ülés

150

148-dili ÜLÉS 30-dik Márt.

Az Elölülő roegjegyzette, hogy a’ mint már más alkalommal eloladta, je» lenleg is úgy hiszi, hogy minekutánna az öszveirás részrehajlatban tagok ellenőrsége alatt fog megtétetni, ezen intézkedés teljes biztosítást foglalván magában, a’ liitelesito Küldöttség kinevezése, mind felesleges, mind czél elleni mivel ezen Küldötségnek, melly tsak azt nehezíti meg, a’mit a’ lajstrom készítők feljegyeztek éppen semmi foglalatossága nem leend. ’s biztosításul nem fog szolgálni, azért is ennek elmellőzésére a’ liliket, ismét felszollit ja.

Azonba a’ kerületi végzés e’részbe is meghagyatott.

Végre olvastatott: a’6-dik pont, melly a’ Nemzeti Museumba lévő kettős példányokat tárgyazza: melly szinte meghagyatván.

Szepes Vármegye 2-dik Kövelje: ezen tett ajánlások után felszollit ja a’ Karokat, hogy már most ezeknek igazságossabb elosztásáról is gondoskodjanak, a’ midőn a’ Portáknak száma az az azon birtok, mellyel a' paraszt használja, azon fizetésnek hasissá nem lehet, mellyel egy harmadik t. i. a' nemesség terí eltelik, és a’ midőn igy tsak a' nemességnek úrbéri birtoka tekintetbe jön, annak sokkal jövedelmessebb majorsági földjei és pusztái ezen kúltsból egészen kimaradnak. — Ez eránt a’ szólló vélekedését mar a’ kerületi ülésekben bővebben előadta és jóllehet mindegyik azon kultsnak igazságtalanságát elesmérle, még is sajnossan atöbbségnek azon határozatát tapasztalni kéntelenitetett., melly szerént a’ KK. és RR. ezen igazságtalanságnak orvoslásába ereszkedni nem akartak. Ez úttal tehát indítványát nem erőltettvén, igazolása végett utasítását ekkép előadja, melly szerént Küldői azt kívánják, hogy az Ország Nádorának előülése alatt egy kiküidötség neveztessen, melly a’ Vármegyéknek kiterjedését tekintvén azoknak úrbéri földjeit a’ tudva lévő dátumok szerént, és a’ haszonvehctetlen földjeit a’ geographiai fekvések után adproxinialivus calculusát számba vegye és azon arányt kihozza, melly ben az úrbéri földek a’ majorsági földekhez állanak, melly erányhoz azután a’ subsidiumoknak elosztását alkalmaztassa. Igaz ugyan, hogy ezen elosztás is positivus dátumokon nem épül, de minden esetre igazságossabb a’porták számánál, melly minden egy. bet tsak a' nemesi birtokot magába nem foglalja. Ezen kikúldötséget Küldői olly formán elrendeltetni akarják, hogy megeskedtetvén a’ felső Vármegyéknek éppen olly számú Követjeiből álljon, mint ahoz az alsó Vármegyékből választatni fognak, de midőn azon Vármegyének terheltetése szóba jön, mellynek Köve tje a’Kiküldötség tagja, ugyan annak e tekintetben szava ne legyen. — Minekutánna eleink 1792-be midőn a’ 4 millió forintot elosztották és 1796-ba a’subsidiumoknak repartitioját illyDeputatiora bízták: okát nem látja a’ Szólló, mert ez mostan is arra bízni ne lehessen, annyival inkább, hogy magok az egyes Vármegyéknél az elosztás nem a’ porták számához, de a’ nemesség valódi birtokához alkalmaztatok, és igy annak kiterjedése és minémiisége körül belül ezen dátumokból is megtudathalik; minden esetre pedig azt megjegyezni kernelen. hogy a’ midőn a’ Szolidnak Megyéje azon igasságtalan kults szerént terheltetvén többet fizetni köteles, mint nemességének ereje bírja tsudálkozni nem lehet, hogy ha azon nagyobb sommákhoz nem járul, mellyeknek tér-