1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
444. országos ülés
444-dik ÜLÉS. 24. Mártin*. 97 ja; — a'mi azonban az adó ajánlás eránt felhozott elveit illeti: azokat liolyejsekuek nem találhatja; mert miután ezen adóbeli mennyiség 1764-dik esztendőtől ólta, kevés változásokat kivéve, minden Országgyűlésen megajánltatott, azt igazságtalannak mondani nem lehet: — úgy szinte nem hagyhatja helyben mind azokat, amilyeket a’ többi Követek tekintetébe Felhozott, mert valamint Neógrád Vármegye Követének állását, és szállási szabadságát tiszteletben tartja; úgy jussa lévéna’ többi Követeknek is voksaikat, és nézeteiket tellves szabadsággal előadni, mennem engedheti, hogy azokat Neógrád Vármegye Követe élesebb kifejezésekkel érdekelje. — A’ mi végre azon előadását illeti, hogy az adózó nép nints repraesentálva: arra tsak azt feleli, hogy ez alaptörvényeink és Alkotmánvunkkal nem e^vező elvet foglal magaban, ezen alkotmányban lelheti fel minden Haza polgárja boldogságát, ’s ő mint hív jobbágy de a’ ki erre különben is megesküdött ezt egész éltében védeni legszentebb hazafi kötelességének, tartja, ez ellen tehát semmi ellenkező okoskodásokat el nem fogad. Bihar Vármegye 1-só Követe meg volt győződve, hogy Neógrád Követének nem vala szándékában sérteni, — azonban ha viszatekint; mi rövid volt az idő, melly az első Felírás, és a’ mostani közt letsordult, a hirtelen változtatáson nem álmélkodnia tsak ugyan nem lehet: mert azt kell gondolnia: Magyar Országot, mellyet nyoltz nap előtt a’ nemzet Képviselői temérdek Ínséggel küzdőnek rajzoltak, ez a’ kis árkus papiros egy bűbájos csapással hirtelen tündér Országgá változtatta. A’ Rendek előadták előbbi Felírásukban mindazon okokat, mellyek által oda vezéreltettek, hogy a’ folyó quantumot meg nem ájánlhatnák, ’s ha tsak nem aludt a’ Szónok a’ közelébb lefolyt nyoltz nap alatt, ’s az alatt nem történt valamellv Isten tsudája, melly a’ dolgokat fenekestül megváltoztatta: az okok még mindég állanak, ’s ha állanak; miként lehet a’ Rendeknek változniok, — úgy de azt mondják: érkezett egy árkus papiros, melly legszebb ígéretekkel ketsegtet:— igenis, ketsegtet, — de ép azért, űrivel tsak ketsegtet, üres puszta szó, ’s a’ nemzet Képviselőit a’ szegény népnek zsebéből bő kezüségre nem indíthatja; — de azt felelik: már megpróbáltuk a’ leszállítást, azonban a’ szükség sürget, ezt fedezni kell: — engedjenek meg a’ Rendek, de ő ezt gúnynak tekinti. — Hát az a’ tiszteletreméltó nép osztály, a’ kinek fentartásunkat mindnyájan köszönyjük, tsak annyi küzdést érdemel, melly egy semmivel töltött papiros előtt futásnak ered? — Itt tsak a’ kiváltságolt osztályok vannak repraesentálva, ’s Küldői, valahányszor saját erszényükről van a’ szó, soha sem vonakodnak az áldozattól, ő hálás tisztelettel adózik azért nagy lelküségiiknek, — dea’ nép, melly a’ képviseletjövoltiból kizáratott, Istenért! a terhei alatt roskadó nép, melly minden napi kenyerét napról napra izzadt homlokkal, ’s véres verítékkel keresi, — ez az annyiból kitagadott, annyi méltatlansággal halmozott nép tsak annyi figyelmet érdemel? — hogy miután Lr, Vármegye, Tisztviselő, Pap. Katona (js ki tudná őket mind végig nevezni?) kényük szerent húzták, nyomták a’ terhek alatt görnyedőt, most még illy könnyeden adjunk hatalmat a’ Kormánynak, hogy elvigye utolsó fillérjét, befaló harapás kenyerét, és elvigye a’ nélkül, hogy szükségeit, mellyek nem egyebek fényűzésnél, s pazárlásnál, megszorítaná. — Szerentsétlen állását ez Országgyűlésén gyakran tapastalta a’ Szólló; ügy látszik, tán fatalista, hogy az ügynek, mellyhez szegődött, veszni kell? ’s ha a’ kötelesség szoros szüksége nem intené, tán inkább halgatna, Jegyző-Könyv. XIV-dik Darab: ^5
