1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
443. országos ülés
413-í7/á III ÉS 'lo-tliJí Mart. 91 Comissariusal (kerületi biztossal) függésben áll, azért azonban az Amtmann éppen ügy mint nálunk a’ Tisztartó a’ földes úr szolgája, és annak személyében és nevében gyakorolhatja egyedül a’ földes úri hatóságból következő fényi tó hatalmat, egyébaránt ha a’ Kendek a’ földes úri hatóságot más valami Amtmanni alakban kívánják gyakoroltatni, abba részéről megegyez, így azonban, hogy a* földes úri hatóság eltöröltessen, és helyébe semmi más ne alkottasson, nem hogy a’ dolgon segíiene, hanem a’ czél még inkább veszedelmeztetik. A‘ Rendek azonban a’ felolvasott szerkeztctést, valamint a’ polgári pereknek jövő Országgyűlésén leendő felvétele crántit is minden ellenzés nélkül . elfogadván, végtére Olvatatott a’ porták ideigleni kiegyenlítéséről szólló kerületi végzés. mellyre: Fejér Vármegye 2-dik Követe: Minekutánna ezen kérdés miatt a’porták ideigleni kiegyenlítését fenakadni látná, utasítása pedig nyilván kívánná hogy a’ Megyei adózókon a’ porták ideigleni kiegyenlitése által, valódi könnyebbség eszközöltessen, részérói ezen kérdésnek további vitatásával felhagyni kéntelenítőik. O ugyan rósz néven nem veheti azoknak, kik az ideigleni kiegyenlitése által talán valamelly új teli er túl tartanak, hogy ezen kérdéshez olly szorosan ragaszkodnak, mert hiszik, hogy ez által a’ terhtól talán megmenekedhetnek, azoknak azonban kik valami könnyebbséget remelynek a’porták ideig'eni kiegyenlítéséből, azt azoknak sürgetni köteleségek, nem is látja ó részérói szükségesnek, hogy ezen kérdés izenetbc foglaltasson, mert hiszen a’ porták kiegyenlitése úgy is a’ Nádor O Császári Királyi Fö Herczegségének böltseségére bízatván, ó e’ nélkül is azt fogja cselekedni mit jónak és igazságosnak találand, ennélfogva a Szólló hogy az óhajtott czél annál hamarább és biztosan eléret hessen, a’ jelen kérdésnek vitatásával fel hágy. llorvát Ország 2-dik Követe: Mi légyen az 17Q0-dik 59-dik Törvény Czikkelynek és az 1790-ik és 1802-dik Országgyűlési végzeteknek az értelme, továbbá hogy ezen végzetek Morvát Országnak annyival inkább nem praejudicalnak, mivel az 1790-diki országos Kendekhez intézett Királyi Válasz, mellyhen az 1715-diki 8-dik Törvény Czikkely Horvát Országra kiterjesztetni szándékoztatok az Ország Rendei által nem fogadtatott el, és viszonyossan a 1802-diki Országgyűlési végzet, az ugyan azon esztendő September 27-ik Királyi Válasz által Horvát Országra nézve a’ 1790-dik Törvény Czikkely továbbá is helyben hagyatván mint nem fogadtatott élj szinte ezeket a’ Szólló más alkalmakkal már kifejtvén, nézeteit csak a’ mostani kerületi izenetben foglalt okokra nézve adja eló : ezen Izenetben a’ Karok és Rendek azt mondják, bogy a’porták kiegyenlitése igazságos elveinek Horvát Országra eddig nem történt alkalmaztatása nem akadályozhatja, hogy aT most elrendelt porták kiegjenliteá sének igazságos elve Horvát Ország részéről is ne létesitessék, minthog) az adó fundusában történhető változások tekinteténél fogva, minden porták kiigazítása ideigleni, előre botsájtván, hogy minden porták kiigazítása addig, míg az országos öszveirási munkálatok felvéttetvén elvégeztetnek elhatározó lehet, 23 *
