1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
443. országos ülés
Alő-f/i/c L L ÉS. 23•dih J\ldrt. «8 Öszvehangzik ezen potit a A\ M. Kir. Helytartó Tanátsrtak adott eredeti Utasítása 12-dik pontjával, és a N. M. Kir. Helytartó Tanáts tsak az 1730-dik évben adta le a Sz. Kir. ^ áiosoknak szamadasait a M. Kir, Udvari Kamarának, váljon ezt az Ország Gyűlése tudta és béfolyása nélkül tehette e’, vagy kelletett e tennie? annak elhatározását a’M. Elölülőnek és T. Karoknak és Rendeknek böltsességére bízza a’ Szollá/ 2- szor. Ugyan álon különös Törvény által, azt is elhatároztatni kívánjuk, váljon a felesküdött egyes polgárok a’ minden alkotmányos jusok gyakorlásához mikép? és kiilönössen az Ország Gyűlési Követek választásához és ezeknek adandó utasításhoz, hogyan járulhassanak ? ezeket előre botsátván: Ezen 2-dik pontot, mind az 1-ső Rész 10-dik Gzimje’ 2-dik és 7-dik §-sa., és 12-dik Czirn 1-so §*sa, mind a’ 5-dik Rész, 2-dik Czim 7-dik és 8-dik §-sa, 5-dik Rész 8-dik Czimje azon elv által is, mellynek erejével a’ város a’ nép többségének állitatik, mind ar 5-dik Rész 20-dik Czim 2-dik §-sa, hol a’ kiváltságok, ’s így a’ városok Törvényeik szabadságaik és szokásaik a’ privilégiumokban foglaltatni mondatnak, a’s rkalatos Törvényeken kívül, és feliül világossan bizonyítják; a’ polgárokat a Törvényhozásba, és Intézményekbe befolyó populus név alatt foglalván magában. 3- szor. Hogy a’jövő Ország Gyűlése az Ország Gyűlése elrendezésével kezdődjön, Ö Felsége hozzájárulásával az 1830-dik évi (3-dik 1 örvény Czikkely példájához képest, Törvényt kérünk hozatni. 4- szer. Az Országos KK. és RR. előtt irmcpélyes óvást fog tenni ezen szavakban : Miképen iiri azon reménytelen esetre: ha a’ városi Követek a’ 3-dik Rendi Követekkel hasonló móddali voksoláshoz még most sem juthatnának, és jövendőre is az Ország Gyűlése elrendezésétől excerpták sorában még ezen Ország Gyűlésen hozandó Törvény által aggodalmuk el nem oszoltatna, a’ jelen Ország Gyűlésének kirekesztésük mellett holott határozatit, soha alkotmányosoknak el nem ésmérhetjük, miképpen továbbá ezen Törvényen kívüli helyhezeiben ha tsak a’ 4-dik Rend jussainak elárulásához segéd kezeket ön magunk nyújtani nem akarnánk, az illyes Ország Gyűlésekre, a’ mellyekben Követeinknek a valóságos voks önkényessen és büntetlenül megtagadtatik, sott megunván annyi Főnek önkényét, ’s szabad valóságos képviselőségünk végső veszélyben ejtetve'n az 1648-dik évi atyáink példájára az egy haza attyának hatalmához járulni, és pártfogásának elnyerésére a-kar minő áldozatokkal is fogunk törekedni. És igy folyó évi böjt elő hava 10-dikén tartatott Országos Ülésben jeleittett minden nyilatkozásai a’Szállónak igazulnak. Az Elölülő: Eperjes városa Követének előadására következendőkel. válaszolá, jelesen: azon kívánságára, hogy a’Kir. varosok a Kamarától függetlenek, ké tétessenek, és hogy a’köz-igazgatásba minden polgár héfolyhasson, azt jég)zé meg., hogy ezen kérdések a’ Publico-*politicus rendszerré taitoznak., mi pedig utasításának 5-dik pontját illeti, hogy ti. i. a Királyi városok -\oksai számoltassanak-, erre nézve a’ szállott Követnek Küldői is elesmérlék azt, bog) ezen 21 * I
