1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
385. országos ülés
ezen példához hasonlónak tartja a’ Szálló a jelen esetet, mert a’ KK. és RR. elhatározták ugyan, hogy a’ jobbágyi telkeken lakó nemesek adózzanak, de hozzá tették, hogy mikép viseljék ezen terhet, ha már a’ Fő Rendek némellyeket elfogadtak, a’ többit pedig elmellőzték, volna e valaki, ki e’ részben az ujabbi tanácskozásnak helyét nem látná, annál fogva tekintetbe vévén mind ezt, ngy tovább azon körülményt is, hogy az Országnak valóságos többsége ezen Törvény Czikkely hozatala ellen mutatkozik; ezen egész tárgyat ujjabb tanácskozás alá vétetni kívánja. — Trencsén Vármegyének 1-ső Követe az izenet mellett nyilatkozott. — Arra nézve, hogy az instructióknak fogyatkozása olly módon említetett, mintha kötelességök ellen cselekedtek volna, kik a nélkül bocsáitkoztak a’ tanácskozásba, kijelentette, hogy azt el nem ismérheti, különben az következne, hogy ha a’ Küldök instructiót vagy nem adnának, vagy nem adhatnának, a’ Követeknek szóllani sem lehetne, mi képtelenségre vezetne, de szinte úgy a' Követ kötelességének tartja lenni azt, hogy ha adott voksa ellenére kapja is a’ potoló utasítást, azt idején kijelentvén, magát ahhoz szabja, különben nem mint becsületes ember állana e’ helyen. — Bihar Vármegyének 1-só Követe sajnálja, hogy az Elölülőnek béketürésével visszaélni képtelen, de valamint magas allása szabályok alá van vetve, úgy meg fogja engedni néki, és másoknak is, kik e’ tárgyra nézve ellenkezőleg vannak felhatalmazva, hogy kötelességükben eljárhassanak, — úgy kérvén magát tekintetni a’ Szólló, hogy nem maga, lienem Bihar Vármegyének Rendei nevében szóll, minden mellesleges tekintet nélkül nem tisztje vizsgálni a’ Törvényhatóságok utasításait, mert tisztán áll előtte az, hogy valamint a’ Törvényhozó testnek hatalmában áll a’ Törvényeket magyarázni, úgy a’ Követet illeti utasításának mikénti tellyesítése, ez senki más, mint Küldői eleibe tartozik. ‘ Mi a’ dolog érdemét illeti előadja: hogy ezen Törvény Czikkely igen kevés többséggel ment keresztül, de minthogy a’ Törvényhozás természetében áll, hogy egy voks is határoz, azon végzés ellen kifogást nem tehet, meg nem foghatja azonban a’ Szólló, hogy miután ezen tárgy a’ jelen Országgyűlést két év óta foglalatoskottatja, a’ Küldők még is arra nézve olly kevés figyelemmel valónak, hogy utasítást nem adván csak a’ Követekre bízták ennek elintézését. — 3Ii azon ellenvetést illeti, hogy e’ tárgyban már conclusum van, ’s azért a’ további tanácskozás elzárva, azt megállhatónak nem tartja, mivel kevés idő előtt a’ KK. és RR. máskép cselekedtek, ugyan is az alsó Tóthország nevezete kérdésében felküldetvén a’ Törvény javallat, jóllehet arra nézve a’ Kormány által észrevétel nem tétetett, következéskép az már az egész Törvény tévő hatalom megegyezésének tekintethetett, a’ KK. és RR. utóbb még is azt mondották, hogy itt a’ regressusnak helye vagyon, ’s ezen nézetből kiindulva egy új Törvény Czikkelyt alkottak, ’s felterjesztettek; de a’tegnapi tanácskozás még inkább erősíti előadását, mert a’ KK. és RR. ezen Országgyűlése alatt az úrbéri Törvény Czikkelyeket már több Ízben két nyelven terjesztették fel Ö Felségének, miután azonban a’ Kormány a’ Magyar nyelv tárgyában a’ nemzet kívánságának nein engedett, a' KK. és RR. facto kívánnak Magyar Törvényt alkotni, nem látja tehát okát, miután a’ Törvényhatóságok akaratja most máskép mutatkozik, miért ne 2* 38ő-dik ÜLÉS. 23. November. 7 ) \
