1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
385. országos ülés
385-dik i L É S 35. November. 5 » ebbeli figyelmeztetését részérói semmikéi» se fogadja el, győződjék meg az érdemes Követ, bogy midőn ő, a’ mint mondja, kötelességében eljárt. — Bars Vármegyének voksa is kötelesség szerint elóadatott — most pedig midőn Küldői később érkezett utasításuk által, tellyes és kétségtelen jussoknál fogva nékik mást hagytak meg, ismét csak kötelességét tellyesíti, midőn azt e’ helyen terjeszti elő. — Egyéberánt hibás véleményben vagyon az érdemes Követ, és véle együtt értők érdemes Képviselők , ha azt hiszik, hogy a’ Barsi voks a’ jobbágy telken lakozó nemeseknek adótuli mentségét tárgyazza, mert ez eránt Küldőinek mindég az volt a’ szandékjok, hogy adózzanak, ’s most is az, hanem csak a puszta telkek népesítése eránt azt kívánják, hogy annak .bázisául ne az 1723-dik esztendőben benyújtott országos öszveirás, hanem az Urbér behozatala vétessék, a’ mit újra ajánlani bátorkodik.— Veszprém Vármegyének 2-dik Követe fennebbi előadásával megbiráln senkit nem kívánt, ’s nem is azért szállott; mert magát sem engedi megbiráltatni, de kölönben is beszédével egyes Követet nem érdeklett, ’s így csodálja, hokimért fogja fel éppen Bars Vármegye Követe neheztelve azé szállását, ’mellyel egyedül azon óhajtását nyilatkoztatta ki; vajha a mai Ülésben előadott utasításokat a'Követek bevárták, ’s úgy bocsátkoztak volna ezen T. Törvény Czik. felvételébe; ezzel úgy hiszi a’józan szállás szabadság határin túl nem lépett, és csak consequens kívánt lenni azon indítvánnyá iránt, mellyet e’ tárgyban az első kerületi tanácskozáskor tett, melly ha elfogadtatott volna, a’ mai tapasztalás tanúsága szerint elhárította volna a’kijelentésekben való collisiót, egyszersmind azon. visszás, és rendeltetés elleni következést; hogy az is Törvénnyé válhat, a’ mit a’ Törvényhatóságok többsége tulajdonkép nem akar. — Baranya Vármegyének 2-dik Követe tudja ugyan, hogy felszdllamlása viszhangra nem talál, azonban kötelessége inti arra, hogy valahányszor ezen tárgy előfordul, az iránti meg nem egyezését nyilatkoztassa ki. — Egyébiránt nem látja okát, hogy miért nem lehetne a’ regressus útján visszalépni e^en egész Törvény Czikkelyre nézve, mikor annak egy olly fő szakasza iránt a két Tábla között egyesség nincsen, melly az egészet érdekli? ezen vélekedésre a’ Szállót továbbá még azon tekintet is vezérli, hogy mint a’ 1825-dik, mind a’ mostani Országgyűlésen csak egy két voksok többségével döntetett el ezen felette nagy érdekű, és majd 30 ezer nemes famíliáknak sorsát elhatározó kérdés, inellyre nézve miután ugyan azon Megyék Követei, kik a’többséget tevék, érkezett potoló utasításaik következésében voksaikat megváltoztatják, rend elleni dolognak tartaná, ha mindazáltal Törvénnyé válna, mi a’ többség akaratja ellen a’ nemesség sorsát súlyosítja, ugyan azért az egész tárgynak újból való felvételét, 's elhatározását kívánja. — Szerém Vármegyének 1-só Követe legújabban nyert utasítása következésében kötelességének tartotta kijelenteni, hogy Küldői ezen izenetbeu foglalt nézeteket magokévá teszik, nevezetesen azokat, hogy a’ katonaságnak eddig divatozott táplálás módja semmi Törvényen nem alapúi, hogy az eredetileg egyedül a’ kincstár kényelmére, és az adó könnyebb lefizethetésére volt irányozva, most mindazáltal tűrhetetlen teherré vált, tűrhetetlenné, mert azon Vármegyében, mellvnek képét viseli, csupán csak a’ kenyérre nézve a’ deperditák 12,000 pengő fkát tesznek. Ezek szerint a’szólló Követ Küldői nevében az eddigi táplálás módját, a‘ tanyázó katonaságra nézve megszüntetni, az által költöző katonaság táplálását pedig az Jegyző-Könyv. Xllí-dik Darab. 2
