1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
426. országos ülés
4.74 426-dik i LES. i 9. Februarius. szolgált hét ezer egynéhány száz forintok fognak háromolni, de mivel a‘ kultsirak majdáni meghatározása az Országgyűlési végzéstől fiigvén meglehet, hogy más kults fog elővétetni, ’s megtörténhetik az is, hogy a’ 400,000 forintokból Borsod Vármegyére 7000 forintoknál több vagy kevesebb fog háromlani — a’ Szólló kimondja, hogy a’ kerületi Izenet szerint 400,000 forintok ajánlasa vétetvén javallatba , e’hez a’ Szólló Küldői nevében igen is hozzájárul, ’s a mi ezen summából Borsod Vármegyére fog esni, Küldői szívesen megadják következéskép egyéb hátra nints, hanem hogy előre bizonyos lévén az, hogy Báts Vármegyére, mint Borsodnál sokkal nagyobb kiterjedésű Megyére, majd nem 7000 forintok fognak háromlani, azt a' mi reá esik Báts Vármegye is, mihelyt Törvény lesz (a miről a’ Szólló nem is kételkedik) hasonló készséggel tsak fizesse meg. Továbbá Trentsén Vármegye Követének itt az elébb tett ellenvetésére, hogy Trentsén Vármegye a' nemzeti Játékszínre semmit sem ajánlván, más Vármegyék is tsak saját, ne pedig a’ több Vármegyék rovására is ajánljanak, mert más Vármegyék ajánlásának közös terhe viselése, Trentsén Vármegyére Törvény szerint is ki nem hathat, a Szólló azt jegyzi meg: hogy Trentsén Vármegyének úgy utasítását, mint Követének előadását mélyen tiszteli, de ha Trentsén Vármegye a’ vallás ügyébeu Követeinek adott utasítására nézve azt kívánta, hogy azon utasítás, ne tsak Trentsén Vármegyének, hanem az egész Országnak lakosaira nézve szolgáljon törvényes sinor mértékűi, most szenvedje el azt is: ó hogyha a'Vármegyék'utasításainak többsége megajánlani találja a’nemzeti Játékszínre a’ 400,000 forintokat, a mi ezen summából reá fog esni, azt Trentsén Vármegye és minden igazság szerént fizesse meg — egyéberánt az ajánlást tenni nem akaró több Vármegyéknek utasításaikat is tiszteli a’ Szólló, mert ajánlani vagy nem ajánlani szabad akaratjoktól függ, e’ felett nem tudta ugyan a’ Szólló előre tsak gondolta, hogy Thurócz Vármegye a nemzeti Játékszínre semmit sem fog ajánlani; ’s ennyiben a Thurócz Vármegyei Követ előadására senunitsem szállana , de a’ mennyiben a’ Thurócz Vármegyei Követ azt is fejtegette ’s kérdésbe vette, hogy a Játékszín az erkültsi mivelést is még váljon eszközli és terjeszti e'? ezt a’ Szólló felelet nélkül nem hagyatván, azt felelte Thurócz Vármegyének, hogy valami ollyast kár kifogás alá venni, a’ miről Aeschilus és Sophocles idejében ez előtt 2000 esztendővel már a’ kimivelt ízlésű Görögök sem kételkedtenek. — Mi légyen a’ Játékszínnek valódi czélja? elég világosan kimondotta a' Prussusok nagy Fridrickje, ki a’ Berlini Theátrum homlok falára ezt Íratta fel, ridendo dicere verum, továbbá az erköltsök javítására, melly hathatós béfolyása légyen a Játékszínnel avagy tsak ezen példából is megtetszik, hogy a’ múlt nyáron Németországnak egyik főbb városának Theáírumán Kotzebuenak Bruderzwist nevű darabja adatván; jelen valának két testvérek is, kik több esztendők ólta perlekedvén egymás eránt oilv engesztelhetetlen gyülolséggel viseltettek, hogy őket semmi Prokátori és Bírói ékessen szállás öszve békéltetni nem tudta, azonban az említett darabnak előadása közben elevenen látván a’ testvéri gyűlölködésnek otsmányságát kinyomva, felkeresők egymást a’Játékszínben’s ott hevenyében ószveölelkezve és tsókolkodva megbékéltek. — Végre a’ kerülete Izenetnek Pest Vármegye Követe által javallott módosításához a’ Szólló nem járulhat 's kéri a’ Rendeket is, hogy azt el ne fogadják, mivel a’ dolog a' következőkben sarkallik; hogy 1790-dik esztendőben fel lobbanván a' Nemzetben a' hazai nyelv szeretettnek tüze sokan óhajtották azt,
