1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
385. országos ülés
385-dik ÜLÉS. 35. November. 3 Neográd Vármegye 2-dik Követe előadja [Küldőinek abbeli kívánságát melly szerint azok az adózó nép kárára fennálló deperditákat megszüntetni akarják, minthogy azonban a' Szállónak ahhoz, hogy ezen tárgy rendszeresen előkerüljön, már reménysége nem lehet, ez úttal az Izenetet pártolja. — Az Elölülőnek azon észrevételére, hogy ezen kérdés a’ T. Törvény Czikkellyel szoros kapcsolatban nincsen, megjegyezvén: hogy miután az úrbéri telkek birtokánál fogva a’ nemesekre szinte háromló köz terhekről van a’ szó, ezeknek eddigi sorában azzal a’ termesztményekbéli deperditák eránti intézkedést szoros kapcsolatban véli lenni. — Fejér Vármegyének 2-dik Követe: Küldői midőn utasításokban azt tették kötelességévé, hogy odá nyilatkoztassa ki szándékjokat, hogy a’jobbágyi telkeket bíró nemesek az azon telkekkel járó Úri terheken kívül a’ hadi és házi pénztárokba, a’ személyeket illető terhek kivételével fizetni tartozanak; akkor még azon reménység táplálta, hogy a’jelen Országgyűlésén minden rendszeres munkálatok felvétetni, és befejeztetni fognak, következőleg a’jobbágyi telkeket biró nemesek eránt az insurrectio, és honi pénztárra nézve némünémü könnyebbség eszközöltetni fog; de minekutánna tapasztalják azt, hogy ezen reménnyek az Országgyűlésének elhatározott határ idejével elenyészett, ezen oknál fogva tehát most újonnan érkezett utasításokban meghagyták, hogy oda nyilatkoztassa ki szándékjokat, hogy mind addig, még az insurrectionalis rendszeres munkalat Országgyűlésen fel nem vétetik, a’ jobbágyi telket biró nemesek adózásokat illető tárgyat Törvény által elhatároztatni nem óhajtják, melly kinyilatkoztatását megigazolása tekintetéből is a’ Napló Könyvbe beiktatni kívánta. — Bars Vármegyének 2-dik Követe később érkezett utasítása következésében a’ Jegyző-Könyvbe iktatni kéri azon kijelentést: hogy Küldői a’ puszta telkek bénépesítésére nem az 1723-ki évet, hanem az Urbér behozatalát kívánják epochául felállítatni. — Arad Vármegyének 1-ső Követe a’ katonai tartás kérdését, melly azoknak sorában nincsen, miket Küldői kiszakasztáskép felvétetni akarnak, — e’ helyen nem pártolhatja, de az egész Törvény Czikkely javallatát, mint a’rendszeres munkálatokkal szoros kapcsolatban lévőt, sem fogadhatja el, az e’ részbeni óvását tehát a’ Naplóba iktatatni kívánván. — Veszprém Vármegyének 2-dik Követe előterjeszti, hogy akkor, mikor ezen tárgy pertractáltatott Küldői kívánságát előadta, azért nem is szóllana most, noha Küldői akaratjával a’ történt végzés meg nem egyez, de szállásra indítja azon óhajtásának előadása, miszerint visszaemlékezve az ezen Törvény Czikkely iránti tanácskozásra, a’mikor az csak egynéhány voks többségével eldöntetett, igen igen óhajtotta volna, ha az előtte szállott Követek bévárták volna a’most jelentett utasítást; mert akkor azon T. Törvény Czikkely félrevettetett volna, a mit is nem szemre hányásból, hanem egyedül azon tiszta indulatból jegyez meg, hogy azzal megfeleljen kötelességének, mivel akkép Küldői kívánságát elérte volna. — Az Elölülő nem hagyhatja felelet nélkül Veszprém Vármegye Követének észrevételét, melly olly alakban vala előadva, mintha egyik Követ a’ másiknak előadását bírálhatná, ez valójában a’ tanácskozás, ’s Országgyűlési értekezés rendjével s szabadságával nem egyeztethető; mellyik Követ minő indító okból ’s micsoda’ utasításnál fogva jelenti ki magát, és hogy mikép alkottatott az utasítás, azt itt a 1 *
