1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

423. országos ülés

•123. L LÉS 10. Február. 389 Zala Y ármegye 1-sö Követe. Mi a3 municipalis rendszer képviselősé­géből vett okait az Elölülőnek illeti — azokba in theoria részérül is megegyez azonban annak gyakorlati oldala hazánkba ki nem vihető, mert vannak hazánk­ban helységek, mellyek három négy házból állanak, néhol ellenben a’ hely­ségek olly szélyel szóratva vannak, hogy mértföldnyire is kiterjednek már az illyetén helységeknek hogyan lehessen általadni a’ büntető hatóságot, mind e­­zen okok mellett a* legfőbb akadály abba vagyon, hogy a’ Rendek kíván­ják, hogy ezen büntetésekről és political kihágásokról a’ helységek protoculu­­mokat vigyenek, már hiszen a’ hol rendes jegyző van a* helységbe az meg­történhetik, a3 kissebb helységekbe azonban, mellyek jegyzőt nem tartathatnak hogyan fog ezen rendelete a5 Tek. Rendeknek sikereltetni, ki fogja azon helye­ken a' protoculumot vinni — ezeknél fogva ő részéről a’ kerületi szerkeztetés­­re szavaz, és azt czélerányosnak is találja, mert ha a’ Vármegye valamely hely­séget képesnek és alkalmatosnak talál arra, hogy neki a’ büntetési hatóságát ál­­taladja, azzal bizonyosan fel is fogja ruházni, ellenben ha a’ helység alkalmatos nem lesz azt tőle megtagadja, ’s ezen rendelkezéssel nem lát semmi hátrama­radást “okozhatni, ellenben ha a’ büntetési hatóság valamely arra nem alkalma­tos helységnek általadatnék, abból gyakran nagy károk is következnének — azért noha az Elölülőnek elvét is in theoria elfogadja gyakorlatba azt, nem tsak szükségesnek nem látja, hanem a’ károsnak is azon fogva a’ kerületi szer­­keztetésre szavaz Mire Az Előlülő a’ többséget ki is jelentette ezek után. Olvastatott a’ pereknek jövő Országgyűlése alatt a’ felsőbb bíróságok által is leendő folytatása eránti izenet, melly ellenvetés nélkül megbagyatván. Végtére Olvastatott a’ porták ideigleni ratificatioja eránti Izenet. Melyre Horvát Ország 2-dik Követe. A’ Rendek kerületi izenetjeikbe azt állít­ják, hogy az Ország Törvényei Királyi Válaszok és I79O ügy 1802-dik esz­tendei Ogszággyülési végzések a’ Horvát országi adónak Magyar országi adó­val való öszvesítését magokba foglalják, már pedig a’ múlt alkalmakkal midőn ezen tárgy fenforgott elegendoképen megmutatni véli a’ Szólló, hogy a’ fel­hívott Törvények Királyi Válaszok I79O es l8o2-dik esztendei országos végzé­sektől nem tsak a’ Rendek következménye ki nem huzattathatik, hanem inkább ellenkező, mit szinte elegendő okokkal felvilágosítván, most azokat ismétel­ni feleslegesnek tartja. — Továbbá a’ Rendek kerületi izenetjökbe azt adják elő, hogy ezen porták kiegyenlítése tsak ideigleni lévén, ha Horvát Ország kívánsága tekintetbe vétethetnék, akkoron minden egyes Törvényhatóság is melly ezen ideigleni Porták kiegyenlítéséből, magába valami új nagyobb te­her rovatását előre láthatnák, magát ezen Porták kiegyenlítésétől kivonhat­nák, ezen felhozott oknak igazságát Magyar országi Törvényhatóságokra néz­ve nem tagadja a* Szólló, az azonba Horvát országra nem alkalmaztatható» mert azon felül, hogy 1715 : 8-dik {Törvény Czikkely még ekkorig Horvát ország­ra Törvény által még ki nem terjesztetett, a3 Horvát országi adó különbözik, a’ Ma «var országi adótól eredetére, természetére, és rendeltetésere nézve, és így" a’ felhívott Rendek okoskodása az egyes Törvényhatóságaira nem al­kalmaztatható, azért is mivel azok az adó felosztásába mind ekkoráig meg se-Jegyző Könyv. AIII. Darab. ^ *

Next

/
Thumbnails
Contents