1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
423. országos ülés
364 423. ÜLÉS. 10. Februarius. tatott, de részént azért is, mert ez semmi okot nem foglal magában, ’s dolgot éppen elő nem mozdítja. A’ Rendek által azonban valamint a’só kihágásokat 'büntető kamarai bírósági, és a’ 9-dik ponti szerkeztetés is a’ kerületi megállapodás szerént hagyattak meg. Az i ‘SÓ és 4-dik pontok eránti szerkeztetésre. Az Elölülő a’.Rendek Dalmát Ország eránti véleményük nem oszthatja, ugyan is köz tudomásra vagyon, hogy Dalmat Ország mint szabad rév part kormányoztatik, ha tehát a1 Rendek igazságosok kívánnak lenni, azon elvet mel- Jyet Erdély vissza kaptsoltatása eránt hallott felhozni, hogy t. i. senki sorsa ne rosszabbittasson ide is kelletik alkalmaztatni; már pedig ha harminczad alá vettetik, akkoron sorsa bizonyosan terhesebbül, és rosszabbodik, az ugyan igaz, hogy az Odessai gabona bevétele terhesebbedül fog, azonban minthogy Dalmát Országot magas hegyek választják hazánktól, a’ magyar gabona bevétele szinte költséges lesz, ’s e kép Dalmat Ország a’ gabonát is nem éppen oltson fogja kaphatni, de ezenkívül az elvesztett kedvezések nyomorúságra, ’s szegénységre juttatja őket, és az országnák ezen gabona eránti gondoskodását drágán fogják megfizetni, éhez képest kívánná, hogy ezen egyes ponttól állanának el. Fiume városa Követe, az Elölülőnek azon észrevételére, hogy Dalmat Ország szabad rév part légyen az ellen észrevételét tenni kéntelen, hogy Dalmát Ország, a’ mint az, az 1829-dik esztendő October 24-kén költ legfelsőbb intézkedésből, ügy a’ Dalmáti Kormánynak 1830-dik esztendő április 5-kén szám alatt adott viszonti válaszból kitetszik a’ kereskedési ágazatba soha szabad rév part nem volt — de az egész Austriai Dalmát Országba egy szabad rév part sem létez, azon fent említett legfelsőbb intézkedéshez kaptsolt tabellába, azonban látható Dalmát Országnak a’ harminczadi sorozatba különös taksával való terheltetése, ennél fogva a’ Magyar és Dalmát Országok közötti szabad kereskedésre szavaz. Ilorvát Ország 2-dik Követe: A’ kérdésben lévő tárgyban véleményét szorítja, egyedül a’ Fő Rendek előadásokra „mintha a’ Dalmat országi határokat azonnal elhatározni nem lehetne1*, azon fogva, hogy nem tsak azon egész tartomány, melly jelenleg Daimát máskép, ausztriai Albánia nevezet alatt 4 kerületekből, ügy mint: Jadrai, Spaltai, Raguzai és Catarai kerületekből áll, és a’ Jadrai Kormány- Szék alá tartozik, —hanem azon szigetek is, mellyek a*Guarnai kerületbe helyheztetnek, ügy Chersón, és Luzin nevezet alatt esmeretes, vámok is, mellyek az Istriai kerülethez és a’Tergeszti Kormányszékhez tartoznak, és a’ mellyek hajdanában Y enetziai Dalmát Ország nevezetével illettek — sőtt Albániának azon része is, melly mostanában a’ Török birodalomhoz tartozik és Deviachium városán innen fekszik, egész maga kiterjedésében, a’ Magyar és hozzá tartozó részek szent Korona jussaihoz tartoznak, erre nézve ütasítása szoros értelmébe, a’ szent Korona jussainak fentartására, némely diplomaticai adatokat, mellyek e1 tárgyra szolgálnak, és mellyek részént az Ország, és hozzá tartozó részeknek némelly Városok, Káptalanok, és Dalmát Ország hiteles Levéltáraiba eredetileg fenn állanak, és ha a’szükség ügy kívánandja, elő is mutattathatnak, (sok más diplomaticai adatokat ez üttal halgatással elmellőzvén) szám szerént előterjeszteni bátorkodik. Az i-ső
