1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
414. országos ülés
334 414-dik ÜLÉS 19. Januarmtt. ugyan a’ Maria Theresia által a’ Morvát és Tótországtól össveségesen ismét 150,000 ftok kéretettek, a’ kaptsolt Országok ltendei ezen felemelést el nem fogadták, ez világos jele annak, hogy a’ Horvátországi adónak , ha mindjárt most is azon Országok köz Gyűléseikben fenforog,ugyan azon mennyiségben, mellyben jelenvalólag is adatik, megmaradnia kelletett, ebből következik tehát, hogy a' Horvátországi adónak meghatározása a’ Király és Ország közös Tractatusától függött, továbbá maga az 176475 esztendőben megajánlott Magyarországi adó ugyan azon állapotban minden hozzá tétel nélkül mai napiglan is megadatik. Végtére azon állítása , mintha Horvátországnak népesedése azon időtől ólta nőtt volna, sem állhat meg, mivel a népséget a Török és Franczía háborúk által okozott nyavalyák és silány esztendők érezhetőképen megfogyasztották, mellyekből Verócze Vármegye Követe megyózelethetik mi Ily fontos azon észrevétele, mintha Horvátországi adóra nézve valamelly a’Kormány által gyakorlott korlátlan jus az 1790: 59. Törv. Czikk. következésében a’ 3Iagyarország Gyűlésére álíalruháztatott volna. Hogy pedig a’ Ilonátok adójokbeli tárgyokat 1790-ben a' Magyarország Gyűlésen felvétetni kívánták, annak okát nem a’ Felség eránti bizodalmatlanságban kereslietni, hanem a’ 2-ik Jósef alatt történtekben, mellyek mint a’Magyar, mint Ilonát nemzetet egy eránt nyugtalanították, úgy nem különben az akkoriban mutatkozó a’ Magyarokkal való elegyelítési igyekezetnek tulajdoníthatni, mellynek káros következését á Horvátok leginkább a’ jelen Országgyűlése alatt a’ Magyar nemzet eránti bizodalmokkal való visszaélés miatt erezik, azon óitalom, mellyet a’ Horvátok a’ Magyar Törvényhozásban helyiteztettek, abban áll, hogy most a’ kaptsolt Országok Rendet a dolognak e’ jelen folyamátjából azon igyekezetét; mellynél fogva Magyarország Rendei magok által 1764/ő-ben felajánlott és az állandó katonaság ellátására rendelt adójoknak minél nagyobb részét a’ Horvátországi úgy is adóval bőven terhelt adózó népeire tolni kívánnák, fájdalmasan tapasztalják. Mondja tovább Verócze Vgye Követe, hogy neki a’ kaptsolt Országokkal, mell vek a’ Királyi czimbeu előjönnek semmi dolga nints, és igy ezen kaptsolt Országok mostanáiglan is fenállóalkotványos léteié1 kétségbe hoz\.i nem látszatik, bizonyos pedig, hogy e! helyen a'szálló Követ Társával egyedül a’ kaptsolt Országok képét viselvén, utasításaikat is azon országos köz Gyűlésekből veszik, a' municipalis jussok is határozatok egyedül a* kaptsolt Országokat öszveséggel véve illetik, végtére azt kelletik inkább határozni, hogy Magyarország Gyűlése az egyes Horvát Törvényhatóságokkal semmi dolga nem légyen, minthogy minden Országgyűlési honoráriumok, ujanczok is subsidiumok felosztásában egyedül Horvátország, nem pedig az egyes Törvényhatóságai neveztetnek. Azon ellenvevése > hogy az adó minden Országgyűlésén az egész Ország, nem pedig az egyes Törvényhatóságok által ajánltatván , ezen ajánlás közönséges kiegyenlítést maga után vonna, avval megfelelve lészen, hogy az adónak ajánltatásában a Magyarország egyes Törvényhatóságai ugyan nem, de Horvátország mindenkoron külön érintetett, a mint azt a’ Szálló által felolvasott Országgyűlési Naplók lapja bizonyítják *s, minthogy Horvátország az 1790: 59-ik Törv. Czikk. gyökerezett maga adóját Követei által való ajánlhatási jussát minden Országgyűlésén gyakorolta, temészetes következés, hogy midőn Magyarország a’ maga adóját, Horvátország ismét a’ maga adóját ajánlják, a’ Magyarországi Karok és Rendeknek a’ Horvátországi adót kiegyenlítésére a’ vagy a’ magokkéval való öszvesítésére hatóságok nintsen, nem is
