1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

386. országos ülés

*>•> o <*>

3S6-difi L Ij K S. 2G. November.

Édes hazánknak Históriájából sótt magokból a’ Törvényekből is nyilván ni ki lehet mutatni, hogy azon hátramaradásnak, inellybe más kimiveltebb nemzetekre 9' nézve állunk, egyik fő oka volt a’kir. városoknak elnyomattatása, sött azt is lehette béniutatni, hogy az a' hátramaradas éppen azon szeuipillantattól kezdődött, midőn a’bi városi jussok ezen elnyomattatása sikerült. Ez a' dolognak természetes járása, és a’*js political bűnnek természetes következése, jó Törvények nem alkottathatván, és egy \ osztály tsak mindég maga hasznára, ha mindjárt hibásan is ügyelvén, az egésznek H hátra kellet maradni. —

Ha a’ Szállót minden meg nem tsalja, most annyira kifejlődött már hála Istelinek nemzetünk, hogy a’javításoknak sürgető szüksége mindenütt, és a’ népnek2l minden osztályjába mélyen megéreztetik, itt van tehát a’szempillantat is, mellyben n jobb Törvényeket alkotni, és azon czélra mindenek előtt az Országos Gyűlést úgy x el kell rendelni, hogy az egésznek boldogsága czélerányosan eszközöltethes--« sék. —

Jelesen a’ királyi városoknak Küldöttjei mély fájdalommal érezik mostaniir állásoknak súlyát phisicai tekéntetben se nem halhatják, a’ mi oda feltörténik, sennr őket úgy a’ mint kellene nem halhatják, morális tekintetben pedig a’ városok Követei- J hek szavazati nem vétetnek olly számba, mint azt sarkalatos Törvényünk és alkotmá--j nyunk százados rendszere megkívánná. Ezt a’ városi Követek tovább és éppen most, J uiidön rendszeres törvényeket alkotni kell nem tűrhetvén, kéntelenek minden eszköz—: hez nyúlni és mident elkövetni, hogy abból kivergódhessenek. —

Ennél fogva a’ Szálló voksa az, hogy bérekesztetvén nem sokára ezen xi Országgyűlés, a’jövendő Országgyűlésnek első munkája légyen ugyan az Országg Gyűlésének elrendelése. —

Gömör Vármegye j-ső Követe: A’ sz. kir* városok némelly, KöveteitőlK ollyanokat hallott, mellyeket megjegyzés nélkül el nem mellőzhet, mert tudja, hogyx írásban béadván mondásaikat, azok a’ Napló könyvbe bé fognak iktattatni. Neve--! zetesen hallotta, hogy jussaikat elraboltaknak állítják, és Pest varosának Követen: állította, hogy inkább kívánja magát az elnyomattatok félen látni, mintsem az elnyo- -i inó félen ő sem rabló sem elnyomó félhez tartozónak magát el nemesmérheti, söttii állíthatja hogy a'jelen Országgyűlése, úgy az 1830-ki és az 1825/7 Országgyülések is, a’városi Követek szabadságait, nem bogy szorították volna, inkább azokatix terjesztették. Az 1830-ik Országyülésen a’ városi Követek tsak akkor szállottak, mi—i dón Vármegye Követe nem állott, most sorjában szóllanak a' mint felkelnek vegyesy? a Vármegyék Követeivel. 1825-ik észtben pedig először vettek részt a' kerületi ta—j nátskozásokban, és igy ezen, valamint a’ mostani Országgyűlések alatt «V Statusok d Tábláján lévő Vármegye Követei tsupán tágítván a’ városok szabadságait, 's te--; kétségét, azokat rablóknak és elnyomóknak nevezni tsak helytelenül lehetvén, ó e- -; zen nevezeteket magára nem válalja, hanem a’ honnan eredtek, oda visszaadja. Mi il illeti a’ városok votumát, az általok felhozott Törvényre megjegyzi, hogy a’ Törvény- - nek legjobb magyarázatja a’ szokás — mi illeti azt a’ régi szokás mellett, midőn n Rákos mezején gyűlt öszve az egész Ország nemessége, ha a' voks singillative véte ; tett, mint a’ városok most kívánják, az akkoron voksal bíró városok szavazatja sőtt a' mostaniaké is alig ha úgy állott volna az egész ország nemességéhez képest, mint lt *£V 49-hez, a' mostani szokás pedig, hogy nem új és nem most hozatott bé, meg fog- -j