1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
412. országos ülés
295 412-dik ÜLÉS. 16-dili Jan. ’ >az És tsak ezek után parantsolta meg a’ Felség, különös Rendelete áltál, hogy a Oiszág 'égzéseik a bányászi Törvényszékek állapotokban megmaradjanak. É mivel az Országgyűlése minden bányászi tárgyaknak elrendelkezését az Országos Kiküldöttségre utasította, bizonvossan addig, mig új bányászi rendszer Törvény által be nem, hozattatik, a’ bányászi Törvényszékek olly alakban, a’ mint ezeket l.QU: 22-ik Törv. Czik. előtalálá, és két koronázott Királyok által-megerősítettek, minden bányásznak akár nemes, akár nem, valódi igaz, és Törvényes Bírósága. Eperjes városa 2-ik Követe: Az Elölülő által kimondott két elveket, mint ollyakat, mellyeknek minden Országban szenteknek kell lenni, tiszteli, és ő maga is, ba Gróf Keglevich Miklós által megkérdeztetek volna, czéljának biztosabb, és hamarébbi elérésére ar Elölülő által érintett módot ajánlotta volna; azonban minthogy itt a’ királyi Fiscus, és az Ország lakosai között a' vas kötői adandó urburáról, melly urburát a Szómolnoki bányászi ítélő Szék rövid visszahelyheztetés útján a’Fiscusnak Ítélt, látszatik szó lenni, az 1825-ik esztendei Országos iroványok 519 lapján foglalt ŐQ1 sérelemből, és ottan felhívott 1825 esztendei Aprilis 22-én a' 9426-ik szám alatt költ kir. Válaszból pedig a’ tetszene ki: hogy a’ kir. Fiscus az Llászló 1-ső T. K. 50-ik Czimjében gyökerezett vaskő urbura szedésének gyakorlatából az Ország több lakosinál kiesett., másoknál pedig annak gyakorlatába még most is bent van, és igy minthogy az 1826-ik esztendei Május 28-án költ, ’s az Országos Irományok 1452-ik lapján látható Királyi Válasz ezen tárgynak elrendelését a’ rendszeres munkálatokra elhalasztván az urburát nem fizetőknek jelengi gyakorlatát meghagyta; ellenben az 1Ö15: 23-ik Czik 18-ik §. a’ szerzendő, és elítélendő tulajdona nem értetődne, és az eránt a Kir- Curia ítélne , úgy látszik, hogy a’ szomolnoki bányászi Bíróságnak minden törvényes hatóságon kívül való tette, annál inkább semmi tetnek (nullus) tekintetödhetik, minthogy Gróf Keglevich Miklós, a’mint az előterjesztett sérelemből látszik, sem tettel, sem szerződés által a’ bányászi Bíróságnak magát alá nem vetette; és azért a’ Szólló ezen sérelmet részéről ezen helyzetben valóságosnak ösméri, és aztat pártolja. Az Előlülő az előadattakra azt jegyzi meg, hogy jelen sérelemben nem az urbura megvételéről van szó, hanem a’ kőhányásokról, melly kettőt a törvénykezés előtt öszve zavarni nem lehet, ’s mindenik különös, ’s más természetű pernek a’ tárgya; egyébaránt a’ tekintetben is nyilvános lévén a Karoknak és Rendeknek éppen már köz egyességgel, ’s Ö Felsége kegyelmes \ álaszái*a készült Felírásoknak eme szavaiból: „minthogy' a' vas sem Maximilian Király' bányászi Törve'nykönyve, sem az elebbi szokás szerint azon cr_ tzek köze'* melly éktől urbura adatik > nem tartoznék a Karok és Rendek Ö Felségét kérik, hogy azok ellenére kiadott követeléseket addig is, még e’ tárgy maga helyén tökélletesen el nem inteztetik kegy elmesen megszüntetni méltóztassék“ hogy az urbura ferri kérdését is a bányászi dolgoktól el vonni nem lehet, miután az Ország Rendei Felírásokat a Maximi lianeus codexen alapítják, ’s ezt veszik fel leg erősebb oknak arra, hogy a’ vas-74 *
