1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
412. országos ülés
412-dik L LES. 16. Januarius. 20! tetik , azt rendeli, hogy a’ Felség sértés vétségeit maga a’Fejedelem Magyar Tanátsnokaival, ha pedig erre nem érne, 3Iagyar Delegátusokkal vizsgáltassa meg, és Ítéltesse el, — távol van tehát ezen Törvény Czikkely attól, hogy még macára )gy meg magi a’Fejedelem személyére nézve is, annál kevésbé a’ Kormány embereire nézve e’ részben önkényt állapítson meg. — Tagadni azonban nem lehet, hogy minden a’ Felség sértés tárgyában hozott eddigi Törvényeink azon esetekre nézve, menyekben a’ megszökés félelme miatt ne talán még a’ perben idézés előtt is el/ogatásnak lehetne helye, nem olly szoros, és betű szerénti határozatnak, mint óhajtható lenne ; nem azért ugyan, mintha e’ részben is megengednék az önkényt: mert azt tsak ugyan egy Törvényünk sem mondja, hogy a’ 3Iagyar nemest tsupa gyanúból is elfogatni, és minden kihalgatás, per folyamat, és Ítélet nélkül hónapokig fogságban tartani lehessen, hanem azért, mert azokkal az önkényt kizáró, és eltiltó nyilvános szavak nélkül, értetlenség, vagy iqssz akarat könnyen visszaélhetnek.— Innen Tolna Vármegyének indítványa szerént főkép ezen esetekre nézve a’ szorosabb határozata Törvény éppen nem felesleges gondoskodás fogna lenni. __ Frantziaországban a’ múlt század végével éppen az által jöttek gyászos divatba a’ tömlöcznek azon nemei, mellyeket Oublietteknek, feledésbe ([süllyesztőknek) neveztek, hogy az önkény játszott a polgár legbetsesebb kintsével, szabadságával , és éltével. Arra, hogy valaki háznépe és polgár társai koréból végképen elsikkasztassék, elég vala az, ha a’ Kormány egyik, vagy másik befolyásos emberének , sót néha egy vizeszü büszke kedvesnek nem tetszett. Szomorú Catastróphák voltak ezen önkénynek következései, mellyektöl ózizzen az ég minden jámbor nemzetet! A’ Szónok igazságosnak, sót szükségesnek tartja ugyan, hogy azon vétségek, mellyek alkotmányos Trón, és Status felforgatására czéloznak, keményen megbüntettessenek, és azoknak sikerülhetéseik telhetóen, megelóztessenek, de ne önkény, hanem szoros határozati! Törvények szabják meg azoknak eseteit, módjait, és Biráit, különben a’ Magyar nemes minden szép kiváltságai, és ámulatjai mellett is nem egyéb egy szép lombos ágon ülő madárnál, mellyre minden órán vonva áll a’ vadásznak fegyvere. — Egyébaránt a’ Szónok minden esetre köszönettel fogadja a’ KK. és Rendeknek azon kegyességét, mellyel Megyéje sérelmi indítványát pártolni méltóztattak, ’s azt továbbra is ezen kegyességbe ajánlja. Eperjes városa 2-dik Követe újabban is kijelentette, hogy mind azok mellett, mellyeket a’ még el nem törlött Törvények, kiváltságok, és Diplomák, valamint a’ Törvényhatóság törvényes képzésének értelmében, mellynek a’ köz bátorság fenttartására jussal, és ennek gyakorlására alkalmas eszközökkel birni kelletik, kimondott, tovább és megmarad. — Végre eléggé mutatja Martinovitsnak esete, hogy Buda, is Pest városai ezen elfogás jussát gyakorolták. Csanád Vármegye 1-ső Követe tiszteli Törvényeinket, mellyeknek oltalma alatt áldott béke között nyugszunk e’ társas életben: mellyek személy, és vagyonbéli bátorságunkat biztosítják, szereti édes Hazánkot, mellynek sok javával élünk, ezt tartotta, ezt hitte erősen mindenkor, de ha a’ tanátskozás alatt lévő szomorú esetre figyelmezve mélyebben tekinti állásunkat, fájdalommal kénteleníttetik megvallani, hogy a’mit eddig erősen hitt, alkotmányos Házankban annyira magasztalt személyes bátorságot inkább szóban, mint valóságban állani tapasz-i 3 * >
