1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
403. országos ülés
262 40%-dik ÜLÉS 29. Ueember. Előlíges sérelmek é*> kiváuatok. \ váltságai eránt, mellyek a’ Horvátok hazafi vérével szerezve, és írva lévén, annyi százados törvényes gyakorlattal felszentelve vannak, viseltetni tartozik, újra kinyilatkoztatja, hogy mind a'KK. és Rli., mind az Evangelicus atyafiaktól engedelmet reméli, mivel tudja, hogy nem méltatlan’erre az, a’ ki tellyesíti, a’ mit kötelességénél fogva cselekednie kell. — Többnyire minden esetre mind magának igazolása, mind pedig a’ Hazájának jussai fenttartása tekintetéből újonnan is óvást tesz, ’s azt a' Naplóban feljegyeztetni kéri. Árva Varmegye 2-ik Követe kéntelen megvallanl, hogy kevés reménységgel ketsegteti magát, hogy e’ részben t. i. az Accatholicusok Horvátországba való befogadására nézve a’ Felírás útján az óhajtott ezélj elérettethessen — érzéseitől azonban ösztönözve arra szállítja fel Horvátország Követét $ hogy a’ maga Küldőit arra bírni mindenképen törekedjen, hogy azon mind az emberi, mind pedig a’ polgári jusokkal megütköző municipalis Statútumtól önkényesen álljanak el, és hogy azáltal is bebizonyítsák, hogy már Horvátországban is a’ setétség a’ világosságnak engedett. — Yerőtze Vármegye 2-ik Követe, miután a’ jelen Törvény Czikkely tökélletesen úgy áll, a’ mint azt Küldői kívánják, Horvátország azonban ennek sikerülését ellenzi, Horvát ország nyilatkozásának Megyéje részéről ellentmond. Ezekhez, úgy a‘ köz kívánsághoz képest a’ szóban lévő, mind az 1681-ik esztendei 55-ik Törvény Czikkelynek megváltoztatását tárgyazó, ’s nyomba felolvasott Törvény javallat is megállapíttatott. Ezek után az Elölülő Királyi Szeméhiök az előleges sérelmek és kivánatok tárgyában f. e. November 20-án költ Kegyelmes Királyi Válasz eránt készített Izenetet jelelvén ki tanátskozások tárgyáéi, — Annak első szakaszai a fentebb nevezett Itélómester által egész azon §-sig, inelly a’ következő szavakon kezdődik: „A 2-dik §-i'a hálás tisztelettel fogadván ’s a’ befoglalva felöl vágtatván, minden észrevétel nélkül helybe hagyattak. Az Elölülő azt kívánta, hogy mivel az Izenet a) b) c} pontjaiban éppen azok foglaltatnak, a’ mik a’ Törvény javallatban; 1-szőr a Törvényjavallat olvastasson fel, és a’ mint az erántfog tétetni határozás, a’ szerént lehet az Izenetet alkalmaztatni Ebben a’ Karok és Rendek megnyúgodván. Olvastattak a’ Kraszna, Közép Szolnok és Zaránd Vármegyéknek, és Kővár vidékének Magyarországhoz való visszatsatolásáról szólió Törvény Czikkelynek hővezető 1-ső, 2-ik és 3-ik szakasai. Az 1—só §-ra semmi észrevétel nem lévén, a’ KK. és RR. javallata szerént meghagyatott. A’ 2-ik és 3-ik §-ra az Elölülő azon észrevételt terjeszté a’ Rendek elejébe, hogy sem a só, sem a’ vallás dolgát ezen visszatsatolási kérdéssel egybeköttetésben lenni nem vélte, a’ tekintetben ezeket itt elmellóztetni javallá; ugyan is ezen kérdések, bár vizsgálják meg a’ KK. és RR. minden visszacsatolás reincorporatio eseteit, soha elő nem hozattak, soha ezen állapotról külön rendelkezés nem tétetett, akár melly elszakasztott Részeknek Partiam reincorporatióját tekintsük ; — akár az 1741: 18 és 1751: 24-ik Törvény Czikkelyek eseteit vészük sinor mértékül , sehol ezen és hasonló intézkedések elő nem fordulnak; — itt sem kell tehát a tárgyhoz Híveseket keverni, ’s ez által visszacsatolás kérdését akadályoztatni.—
